IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Cseh Gergő Bendegúz - Köbel Szilvia (szerk.): A GDPR és a levéltárak - különös tekintettel a totalitárius rendszerek irataira, ÁBTL, Bp. 2021. - Köbel Szilvia: „A múlt emlékezete megőrzésének fontossága” és/vagy „az elfeledtetéshez való jog”? Alapjogi és levéltári szempontok az EU adatvédelmi rendeletéhez
„A MÚLT EMLÉKEZETE MEGŐRZÉSÉNEK FONTOSSÁGA”... "21 ros szenvedélyre és szexuális életre vonatkozó adatokat az érintett halálozási évét követő harminc év után ismerheti meg; Ha a halálozás éve nem ismert, a védelmi idő az érintett születésétől számított kilencven év, ha pedig a születés és a halálozás időpontja sem ismert, a levéltári anyag keletkezésétől számított hatvan év. (30, 90, 60) A tudományos kutató a faji eredetre, a nemzetiségi és etnikai hovatartozásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, illetve az érintett egészségi állapotára vonatkozó adatokat - a védelmi időn belül - anonimizálva ismerheti meg. (ÁBTLtv.) A Levéltár az anonimizálás nélküli megismerést akkor engedélyezi, ha a) a megfigyelés célja a faji eredettel, a nemzetiségi és etnikai hovatartozással, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződéssel összefüggésbe hozható, illetve ha b) az érintett egészségi állapotára vonatkozó adat az állambiztonsági tevékenységet végző szervek működésével összefüggésbe hozható, ÉS a tudományos kutató igazolja, hogy korábban elkezdett kutatásához ezen adatok megismerése szükséges. (ÁBTLtv.) Kérdésként vetődik fel, hogy ha valaki nem tudományos kutatóként, és nem is érintettként szeretne betekinteni az iratokba, akkor milyen lehetőségei vannak. Az ÁBTLtv. főszabályként kimondja, hogy anonimizált formában bárki megismerheti és nyilvánosságra hozhatja a Levéltárban kezelt iratokat.29 Az iratok anonimizálás nélküli megismerését az ÁBTLtv. a - szokásos - 30-90-60-as30 védelmi időkkel teszi lehetővé. Szigorúbb a törvény a faji eredetre, a nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az egészségi állapotra, kóros szenvedélyre és szexuális életre vonatkozó adatok „bárki” által történő megismerhetősége tekintetében. Ezek az adatok az érintett halálozási évét követő hatvan évig anonimizáltan sem ismerhetőek meg, továbbá ha a halálozás éve nem ismert, a védelmi idő az érintett születésétől számított százhúsz év, ha pedig a születés és a halálozás időpontja sem ismert, az irat keletkezésétől számított kilencven év.31 29 ÁBTLtv. 5. § (1) bekezdés. 30 ÁBTLtv. 5. § (2) bekezdés: „(2) Az érintett adatai a halálozási évét követő harminc év után - a (3)-(4) bekezdés keretei között - anonimizálás nélkül megismerhetőek. Ha a halálozás éve nem ismert, a védelmi idő az érintett születésétől számított kilencven év, ha pedig a születés és a halálozás időpontja sem ismert, az irat keletkezésétől számított hatvan év.” 31 ÁBTLtv. 5. § (3) bekezdés.
