IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Cseh Gergő Bendegúz - Köbel Szilvia (szerk.): A GDPR és a levéltárak - különös tekintettel a totalitárius rendszerek irataira, ÁBTL, Bp. 2021. - Köbel Szilvia: „A múlt emlékezete megőrzésének fontossága” és/vagy „az elfeledtetéshez való jog”? Alapjogi és levéltári szempontok az EU adatvédelmi rendeletéhez
„A MÚLT EMLÉKEZETE MEGŐRZÉSÉNEK FONTOSSÁGA”... "17 Felvetődik a további kérdés: a levéltárban őrzött anyagok egyfelől „hagyományos offline világban keletkezett adatok”,25 másfelől pedig a nem jogállami rendszerben keletkezett politikai rendőrségi nyilvántartások titkosságának a fenntartását, illetve megszüntetését milyen jogi struktúrák mentén szabályozzák, tekintettel arra, hogy minden érintett érvényesítheti információs önrendelkezési jogát. (Ab) 25 Ződi Zsolt: Jog és jogtudomány a Big Data korában. In Állam- és Jogtudomány LVIII. évfolyam. 2017/1. szám. 95-114. https://jog.tk.mta.hu/uploads/files/2017-01-Zodi.pdf (A letöltés ideje: 2019. március 11.) 26 37/2005. (X. 5.) AB határozat, valamint a 23/1999. (VI. 30.) AB határozat. 27 Halmai Gábor: Mi fán terem az információs kárpótlás? In Fundamentum, 2005/4. szám. http://epa.oszk.hu/02300/02334/00021 /pdf/EPA02334_Fundamentum_2005_04_l 27-131. pdf (A letöltés ideje 2021. március 22.) Információs kárpótlás Az információs kárpótlás fogalma alapvetően a múlt megismerésének a lehetőségére irányul. Egyfelől jelenti az egyének kárpótlását a rájuk vonatkozó személyes adatok tekintetében, másfelől pedig a közérdekű információkhoz való hozzáférés mindenkit megillető jogosultságát is felöleli.26 Halmai Gábor a következőt írja ezzel kapcsolatban: »... az elvett/elrejtett információkért kárpótolni nemcsak az egyes embereket kell, akikkel kapcsolatban valóban kezelt és még mindig kezel adatokat az állam, hanem a társadalom egészét, beleértve azokat is, akiknek a személyes adatait talán sohasem kezelték a szolgálatok, és a tudományos kutatókat, akiknek munkáiból szintén információs kárpótlást kaphat az állampolgárok közössége. Ez pedig már nem az adott egyének információs önrendelkezése körébe tartozó probléma, hanem a mindenkit megillető közérdekű információkhoz való hozzáférés, vagyis az információszabadság kérdése.”27 Az információszabadság (közérdekű) és az adatvédelem (személyes) egyaránt alkotmányos alapjog. (60/1994. AB határozat, Alaptörvény VI. cikk) Kérdés: hogyan tud érvényesülni mindkét jog? Mind az Alaptörvény, mind pedig a GDPR meghatározza a szükségesség - arányosság alkotmányos tesztjét, ami alapján az egyik alapjog korlátozható a másikra való tekintettel. [Alaptörvény, I. cikk (3) bekezdés GDPR (4), (73)] A GDPR a következőképpen indokolja az alapjog korlátozhatóságát: „A személyes adatok kezelését az emberiség szolgálatába kell állítani. A személyes adatok védelméhez való jog nem abszolút jog, azt az arányosság elvével összhang-
