IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
B. Stenge Csaba (szerk.): Helytörténet és családkutatás határok nélkül. Tatabánya, 2021. 86 o.
latoknak köszönhetően a székelyi Tóth család presztízse is nőtt, ami Tóth Péter fiainak későbbi karrierjét is elősegítette. Tóth-Kottya Magdolnával való házasságából 1754 és 1775 között hat gyermek született, akik közül ketten viszont még gyermekkorukban elhunytak. A felnőtt kort lányuk Mária (aki Bereczk Gáspár, nyitraivánkai köznemeshez ment feleségül), valamint három fiuk: József, János és Ambróz érte meg. Ketten közülük a szerzetesi életet választották. A legidősebb testvér, Ambróz (Nyitraivánka, 1760 - Nyitraivánka, 1815. április 5.) a pálos rend tagja lett és halála után Nyitraivánkán lett eltemetve. Fiatalabb testvére József (Nyitraivánka, 1763. március 19. - Verebély, 1829. szeptember 14.) a szlovák hazafi, Anton Bernolák osztálytársa volt és plébánosként tevékenykedett Felsőszerdahelyen (ma Horná Streda a Vágújhelyi járásban), Lekéren (a mai Hronovce a Lévai járásban), Nagysárón (ma Sarovce a Lévai járásban), valamint 1806-tól Verebélyen (ma Vráble a Nyitrai járásban), az itt bekövetkezett haláláig. 1810-ben a főesperesi címet nyerte el. A család vonala tehát az utolsó testvér, Tóth János vonalán folytatódott (Nyitraivánka, 1769 - Nyitraivánka, 1802), aki továbbra is a családi birtokokon gazdálkodott. Thuróczy Anna Ilonával (Alsóköröskény, 1763 - Nyitraivánka, 1821) való házassága révén viszont Alsóköröskényen (ma Dőlné Krskany, Nyitra városrésze) új birtokokhoz jutott hozzá amellett, hogy rokonságba került Alsó-Nyitra egyik legrégibb nemesi családjával, amely még a 15. században telepedett le Alsóköröskényen. János és Anna Ilona egyetlen fia Tóth Károly volt, aki 1793-ban született a család alsóköröskényi birtokán (halálának helye nem ismert). Először Nyitraivánkán élt, ahol Zamaróczy Alojziával házasodott össze. Első felesége viszont 1823-ban fiatalon elhunyt lányuk, Anna Mária születésénél. Károly 1827-ben Nyitrán ismét megházasodott, ezúttal Kossovics Annával (sz. 1807, Nyitraivánka), aki Kossovics Imre és Cseho Anna nyitraivánkai köznemesek lánya volt. Tóth Károly így a már említett Kossovics Károly (1803-1841) ügyvéd és a Magyar Tudományos Akadémia későbbi tagjának sógora lett. Kossovics Károly sírja a mai napig megtalálható Nyitraivánkán. 1827 és 1831 között Tóth Károly családja Nyitraivánkán élt. Károly abban az időben Nyitra vármegye jegyzője volt. Kossovics Annától Nyitraivánkán két gyermeke született: Alajos József János (Nyitraivánka, 1826. július 31. - Nyitraivánka, 1899. április 15.) és Kálmán Tádé Károly (Nyitraivánka, 1830. szeptember 26.), aki viszont alig fél éves korában, 1831. február 2-án elhunyt. Ugyanebben az évben Tóth Károly az akkori Torontál vármegye Módosi járásában található Torontálszécsány (ma Secanj, Szerbia) községben kapott jegyzői állást. Itt született meg 1832. május 28-án harmadik fia Vilmos, a leendő belügyminiszter. Annak ellenére, hogy a mai Szerbia területén született, családjának láthatóan erős gyökerei voltak Nyitraivánkán és végül vissza is tért a községbe. Vilmos jogi tanulmányai befejezése után ügyvédként tevékenykedett. 1867 és 1869 között miniszteri tanácsadó volt, 1871-ben a belügyminiszter államtitkára lett. 1871 februárjában Magyarország belügyminiszterévé nevezték ki, amely poszton 18
