IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Jakab Georgina et al.: Hetedíziglen: a családtörténet-kutatásról általános iskolásoknak (Magyar Nemzeti Levéltár, Bp. 2019.)
G eburls KERESZTNEVEK EGYKOR ÉS MOST Kutatás a születési anyakönyvekben Ä ï CSALÁD • TÖRTÉNET - KUTATÁS HETEDÍZIGLEN Minden megszületett gyermeknek nevet adnak, amellyel élete során azonosul, nevén szólítják, emlegetik. Őseink életében különböző hagyományok, szokások voltak, amelyek meghatározták az utódok nevének kiválasztását. Nagyszüleinktől hallottuk például, hogy a gyermek születésekor kiküldtek valakit, általában az apát a kapu elé, és akivel először találkozott, annak a nevét adták a gyereknek. Gyakori szokás volt az is, hogy olyan nevet adtak az újszülöttnek, mint amilyen névnap volt a születése napján vagy az ahhoz legközelebbi ünnepnapon. Ha egy családban elhunyt valaki, az iránta való kegyeletből nevét szívesen továbbörökítették. Még napjainkban is szokás, leginkább a férfiaknál, a név apáról fiúra való öröklődése; a nőknél pedig gyakori volt a védőszentek (Mária, Erzsébet, Anna, Katalin, Margit) nevének viselése. Minden korszaknak megvoltak a divatos keresztnevei (pl. 1848 emlékét őrzi a Lajos-kultusz) és más neveket adtak gyermekeiknek a katolikus, református vagy zsidó szülők. Mivel a névadási szokások generációról generációra változnak, ezen változások megfigyelése rendkívül izgalmas feladat és sokat elárul a családról, a közösségről, egy-egy adott korszakról.
