IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Czégé Petra Gabriella - Kis József - Szabó Dorottya: Genealógia hetedíziglen: családtörténet-kutatás középiskolásoknak és felnőtteknek (Magyar Nemzeti Levéltár, Bp. 2019.) - Üdvözlet a levéltárból
ról elérhető65 adatbank digitalizált iratokat nem tartalmaz, de a levéltári kutatás nagyon jól előkészíthető vele. A Magyar Nemzeti Levéltár megyei tagintézményei a területükön egykor működött céhek, 1872-től ipartársulatok iratanyagát őrzik. A több megye területét felölelő érdekképviseleti szervezetek (keresekedelmi és iparkamarák) iratanyagaiban a mestervizsga ügyek mellett az adott régió kereskedőinek és iparosainak névsorai is megtalálhatóak. Ebbe a kategóriába tartoznak még az olyan iparüggyel kapcsolatos dokumentumok is, mint például az iparengedélyek és -igazolványok, az iparlajstromok, a tanoncszerződések, valamint a bevont munkakönyvek is. Essen szó még egy fontos, a céhes élet forrásgazdag irattípusáról, a vándorkönyvekről. A céhes kézműveseknél a mesterré válás általános előfeltétele volt, hogy a mesterlegény a lak- vagy tanulóhelyén kívül más városok (olykor más országok) társcéheit is végigjárja, így bővítve szakmai ismereteit. Az utazás hivatalos okmányaként egy vándorlevéllel - a 19. századtól már vándorkönyvvel - látták el. A legény a könyvecskével (németül: Wanderbuch) minden új tanulóhelyen köteles volt bejelentkezni a helyi rendőrhatóságnál. Könyvébe bevezették, hogy hol, mettől-meddig és miképpen dolgozott: milyen volt a munkája és a magaviseleté. (Ez azért volt lényeges, hogy az utána érkező társait is szívesen fogadják.) Mindezt a céh elöljárója aláírásával és pecsétjével igazolta. Vándorévekre csak nőtlen, gyermektelen és adósságmentes legény mehetett, a tanulmányút időtartama ugyan mesterségenként eltérő lehetett, de minimum két év volt. A vándorkönyv tehát minden olyan várospecsét, igazolás, engedély és bizonyítvány gyűjteménye lett, amelyet a legény vándorútján megszerzett. A vándoridő leteltével a legény hazatérhetett, amit otthon általában ünnepség követett. - A témához tartozó példafeladat a 3. melléklet 14. pontjánál található. 21. Úti okmányok Ha valaki nem iparostanoncként, tanulási céllal kelt útra, hanem térségünk távolabbi tartományaiba (például a Habsburg Monarchia osztrák vagy cseh tartományaiba), vagy messzebb fekvő országokba szeretett volna utazni, másként kellett igazolnia magát, mivel a 19. századot megelőzően a céhek által használthoz hasonló hivatalos igazoló okmány nem létezett. Ekkor még a születési anyakönyvről készített kivonat szolgált erre a célra. A 19. századtól az illetékes hivatalok (a Helytartótanács közigazgatási ügyosztálya,66 vagy az Udvari Kancellária,67 majd az 1867-es kiegyezést követő időszakban a minisztériumok68 ) már állítottak ki útleveleket. Ezek kutatása akkor a legzökkenőmentesebb, ha tudjuk az utazás évét. A kutatást személyesen lehet elvégezni a levéltárakban. - A témához tartozó példafeladat a 3. melléklet 15. pontjánál található. 66 Levéltári jelzete: MNL OLC 53 (Departamentum publico------------------politicum) 65 www.adatbazisokonline.hu/ adatbázis/cehkataszter (Le- 67 Levéltári jelzete: MNL OL A 44 (Passuales) töltés dátuma: 2019.07.03.) 68 Az MNL OL K szekciójában való böngészést ajánljuk. * * * * Ezzel felsorolásunk végére értünk. Sikeres, fordulatos, találatokban bővelkedő kutatást kívánunk! 40
