IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Czégé Petra Gabriella - Kis József - Szabó Dorottya: Genealógia hetedíziglen: családtörténet-kutatás középiskolásoknak és felnőtteknek (Magyar Nemzeti Levéltár, Bp. 2019.) - Üdvözlet a levéltárból
latinizmus, maitól eltérő szóhasználat fordul elő bennük, és szövegük is sok esetben nehezen olvasható. Ahhoz, hogy már könnyebben értelmezhető nyelvezetű levelekkel találkozzunk, a 19. századig kell eljutnunk az időben. Ezek a levelek sok, a történettudományhoz kapcsolódó tudományágnak jelentenek kincsesbányát, de a családtörténetüket kutatók számára is adhatnak érdekes és hasznos adalékot. Különösen akkor érdemes őket keresni, ha van rokoni szál, amely az adott családhoz köt, vagy ha őseink az adott család birtokán éltek. - A témához tartozó példafeladat a 3. melléklet 11. pontjánál található. 16. Gyászjelentések (szomorúlevelek, szomorúj elentések) Az a gyakorlat, hogy egy család vagy közösség közzétegye egy személy elhunytát és a temetés helyét és idejét, a 17-18. századtól fogva terjedt el Magyarországon. Kezdetben kézzel írták az értesítéseket, mintha magánlevél lenne, de ezt egyre inkább felváltotta a nyomtatott (tehát sokszorosítható) gyászjelentés. Ahogy az korábbi feladataink egyikében látható volt (az Első lépések és Az online kutatás lehetőségei fejezetekben), egy ilyen jelentés sok hasznos családtörténeti adatot őriz; többnyire megtudható belőle az elhunyt életkora, családi állapota, családtagjai is (rokoni fokokkal és nevekkel). Kiderül belőle az illető vallása és temetésének helye, ideje is. Kis szerencsével olyan gyászjelentésekre is találhatunk, amely az elhunyt életéről is megad főbb információkat. A korábban tárgyalt, az Országos Széchényi Könyvtár állományában lévő (és a Family Search-ön kutatható)57 gyűjtemény 57 www.familysearch.org/ search/collection/1542666. (Letöltés dátuma: 2019.07.03.) mellett a Magyar Nemzeti Levéltár sok levéltára is őriz saját gyászjelentés-gyűjteményt. Ezek közül terjedelmesebb állomány található a Somogy Megyei Levéltárban58 és az Országos Levéltárban59. - A témával al.ésa 4. fejezetben is foglalkoztunk, a hozzá tartozó példafeladatok az 1. melléklet 3. a., 3. b. és a 2. melléklet 1. b. 1. pontjánál szerepelnek. 17. Be- és kitelepítésre, elhurcolásokra vonatkozó iratok A török hódoltság utáni Magyarország hatalmas megműveletlen területeket, gazdag erdőállományt és vízjárta területeket biztosított a dolgozni és gyarapodni vágyók számára. A betelepítés elsősorban az adózók és munkavállalók számának növelésére irányult, lehetett állami, egyházi és világi földesúri indíttatású is. Az államilag szervezett betelepítés főleg Baranyába, Tolnába, a Bakonyba, Bácskába és a Bánátba történt 1781 és 1790 között, a Magyar Királyi Kamara irányításával. Mielőtt az egyes levéltárakban személyes kutatást kezdeményezünk, érdemes átvizsgálni a korábban említett 1828-as országos összeírás anyagát. Az 1880-as évektől kezdve nagyarányú kivándorlás indult a tengerentúlra, főleg az Amerikai Egyesült Államokba. Kezdetben iparosok, mesteremberek, később inkább a mezőgazdasági munkások vállalkoztak rá. Ez a folyamat a 20. század első évtizedében tetőzött, majd folyamatosan csökkenni kezdett. A trianoni békediktátum után a Magyarországtól elcsatolt területekről több mint háromszázezer menekült magyar érkezett, ez főként az egykori 58 Levéltári jelzete: MNL SML XV.78. 59 Levéltári jelzete: MNL OL R 362 37
