IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Czégé Petra Gabriella - Kis József - Szabó Dorottya: Genealógia hetedíziglen: családtörténet-kutatás középiskolásoknak és felnőtteknek (Magyar Nemzeti Levéltár, Bp. 2019.) - Üdvözlet a levéltárból
Külön meg kell említeni az 1848-ban elrendelt zsidó összeírást, amelyet Szemere Bertalan belügyminiszter rendelt el az 1848 tavaszán az országon végigsöprő zsidóellenes megmozdulások hatására. A feladat elvégzése mindenhol a helyi hatóságokra hárult, de eleve kétséges az is, hogy a leterhelt helyi hatóságok mindenhol eleget tudtak-e tenni Szemere rendeletének - illetve, ha így is történt, akkor sem feltétlenül küldték be a listákat a minisztériumba.42 42 Az összeírás történetét Németh György foglalta össze részletesebben. Link: www.mnl.gov.hu/mnl/ol/hirek/ 1848_as_zsidoosszeirasok_a_magyar_nemzeti_leveltar_or szagos_leveltaraban (Letöltés dátuma: 2019.07.04.) 43 Levéltári jelzete: MNL OL C 59 Az országos összeírások zömmel latin nyelven születtek, az egyes kifejezések feloldását a korábban - Az online kutatás lehetőségei fejezetünkhöz kapcsolt mellékletben - gyakoroltak alapján javasoljuk. - A témához tartozó példafeladatok a 3. melléklet 2. pontjánál találhatóak. tartalmazzák többek között a földesúr, a jobbágyok és zsellérek nevét és a telkük nagyságát. Szerepel bennük az úr és a jobbágy között fennálló viszony minősége: a jobbágyok kötelezettségei a földesúr felé. Ez egyértelműen az egységesítést, az esetleges túlkapások visszaszorítását célozta. A terhek elosztását is igyekeztek úgy szabályozni, hogy más legyen a bő termőföldön élők és más például a hegyvidéken élők adóterhe. A rendezés annyiban nem volt teljeskörű, hogy a kiváltságolt területek - így például a Hajdú és a Jászkun kerület - kimaradtak belőle. Az MNL Országos Levéltárában őrzött tabellák43 a Hungaricana-ról elérhetőek, a megyékre lebontott anyagban az adatbázis jobb oldalán lenyíló menü segítségével igazodha-MNL OL C 59-Pestiensis-Zsámbék-3O.p. 3. Urbáriumok, úrbéri tabellák Mária Terézia 1767-ben kiadott rendeletének célja a jobbágyterhek felmérése és egységes szabályozása volt. A helységeket végigjárva, az ún. kilencpontos kérdőív alapján mérték fel a parasztság helyzetét. A felmérés alapján létrejött úrbéri tabellák tunk el. Érdemes ellenőrizni, hogy az általunk keresett település melyik megyéhez tartozott a 18. században! Az adatbázishoz térképes kiegészítés is tartozik. A felmerülő vitás kérdések helyi rendezéséhez is szükség volt az urbáriumokra, ezért az úrbéri összeírások másodpéldányai a megyei levéltárakban is megtalálhatóak. Bizonyos esetekben az országos és a megyei gyűjtemények kiegészítik egymást. <a> 30
