IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Czégé Petra Gabriella - Kis József - Szabó Dorottya: Genealógia hetedíziglen: családtörténet-kutatás középiskolásoknak és felnőtteknek (Magyar Nemzeti Levéltár, Bp. 2019.) - Üdvözlet a levéltárból
günkre, amelyet az oldal felső részén elhelyezett Keresés menüpontból nyithatunk meg. A + jellel ellátott kis dobozok lenyitásával lehet az egyes alegységeket, levéltárakat, leírási egységeket megjeleníteni. Ha egy-egy egységre kétszer kattintunk, egy áttekintő leírást jeleníthetünk meg. Amennyiben innen vissza szeretnénk térni a fa nézetre, a bal oldali menüben az Elhelyezés a levéltári struktúrában gombra kell kattintani. Természetesen a Scope Query is biztosít egyszerű és összetett keresési lehetőséget, amely a Szabad szöveges keresésből érhető el, szintén a Keresés menüpontból. Kereshetünk még Mezőértékkel is: ez egy olyan öszszetett keresést biztosít, amelyet biztosan tudott, hivatkozásban látott levéltári jelzet vagy levéltári megnevezés ismeretében lehet sikerrel használni. - A témához tartozó példafeladat a 3. melléklet 0. pontjánál található. E rövid levéltári „beavatás" után pedig lépjünk közelebb közös nemzeti kincseinkhez, családtörténet-kutatásunk alapeleméhez: az iratokhoz! A következőkben egyesével végigjárjuk a legfőbb, a családtörténet-kutatás szempontjából leginkább adatgazdagnak tartott irattípusokat. Konkrét tippek, tanácsok a példafeladatoknál olvashatóak, míg itt, a leíró szövegben az egységes áttekintés a cél és az, hogy ehhez időről-időre - például egy megakadás esetén - vissza lehessen térni. Sorvezetőként szolgál. 1. Anyakönyvek A családkutatás legfontosabb forrásai, kezdetei az 1515-ben megtartott veszprémi egyházmegyei zsinathoz köthetők. A zsinati határozat arra utasította a plébánosokat, hogy a kereszteléseket kronológiai sorrendben jegyezzék fel, a lelki rokonság, illetve az életkor nyilvántartásának céljából. (A kánonjog szerint a lelki rokonság ugyanolyan házassági akadálynak számított, mint a vér szerinti rokonság!) A rendszeres anyakönyvezést 1563-ban rendelte el IV. Pius pápa a tridenti zsinaton, de csak a kereszteltek (matricula baptisatorum) és a A kép forrása: az MNL Facebook oldala 27
