IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Czégé Petra Gabriella - Kis József - Szabó Dorottya: Genealógia hetedíziglen: családtörténet-kutatás középiskolásoknak és felnőtteknek (Magyar Nemzeti Levéltár, Bp. 2019.) - Üdvözlet a levéltárból
Üdvözlet a levéltárból AZ ÍRÁS MEGMARAD. A kép forrása.: az MNL Facebook oldala Üdvözöljük a Magyar Nemzeti Levéltárban! Reméljük, hogy kutatásai során már eljutott egyes határkövekhez és az intézményeinkben őrzött körülbelül háromszáz irat-kilométernyi forrásanyagunkkal tovább segíthetjük családtörténeti nyomozását. Hogy ez minél zökkenőmentesebb legyen, az alábbiakban felsoroljuk azokat az irattípusokat, amelyekkel (egyikkel-másikkal vagy akár az összessel) kutatása során a levéltárakban találkozni fog. Természetesen ezeken kívül is találhat még számos olyan irattípust, amelyek jelen összeállítás kereteit szétfeszítenék, de törekedtünk egy áttekinthető, könnyen használható és csak a szükségesség erejéig részletekbe menő bemutatást adni. Mielőtt belefognánk az irattípusok áttekintésébe, essen néhány szó a levéltárról mint a történeti értékkel bíró iratok, iratanyagok, köziratok és általánosságban nemzeti kulturális örökségünk őrzőhelyéről. A Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) tudományos intézményhálózat, amelynek irányítója és felügyeleti szerve az Emberi Erőforrások Minisztériuma.34 Tagintézményei őrzik az ország történetének, azon belül a (vár)megyék történetének elmúlt közel ezer éve alatt keletkezett, történeti értékű jogbiztosító dokumentumait, okleveleket, iratokat, térképeket.35 34 A Magyar Nemzeti Levéltár jogállását és feladatkörét a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló - többször módosított - 1995. évi LXVI. törvény, a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény, a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény, valamint a 27/2005. sz. EMMI rendelet passzusai határozzák meg. 35 Az Országos Levéltár illetékességi körébe tartozik például az országos jelentőségű testületek, hivatalok, intézmények (és jogelődjeinek) levéltári anyaga, a központi államigazgatási szervek iratai. A megyei levéltárak pedig a területükön korábban szerveződött törvényhatóságok (vármegyék, szabad királyi városok) területi, megyei, települési intézményeinek, szerveinek iratait őrzik és minden olyan, az adott megye területén keletkezett levéltári anyagot, amely más levéltár illetékességi körébe nem tartozik. A levéltárak legfontosabb alapfeladata a már raktáraikban lévő iratanyag lehető leggondosabb megőrzése és az illetékességi körükbe tartozó iratképző szervek nem selejtezhető köziratainak átvétele. Ezen túlmenően a levéltárak gyűjtik és ajándékként, vásárlás útján vagy akár ingyenes letétként megőrzik a maradandó értékű magániratokat (például memoárokat, naplókat, levelezést, fontos történelmi események egyedi lenyomataiként megmaradt dokumentumokat) is. A levéltárak a kezelésükben lévő iratanyagot őrzik, nyilvántartják, szakszerűen kezelik és tudományos igényű áttekintést biztosító segédletek készítésével, közzétételével feldolgozzák és kutathatóvá teszik. 25
