IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat

Kutatási szabályok - Cseh Gergő Bendegúz: E-kutatás a titkosszolgálati levéltárban. Levéltári Szemle, 71. (2021) 4. 5-11.

Cseh Gergő Bendegúz Némiképp egyszerűsítette a szolgáltatás kialakítását, hogy a Történeti Levéltárba került iratanyag mintegy kétharmada különböző típusú, összefűzött dossziékból áll. Ezek a dossziék a szálas iratok tömegével szemben viszonylag jól tagolt és logikus tematikus egységekbe rendeződő, önálló levéltári jelzettel rendelkező zárt iratcso­portokat alkotnak, amelyek elektronikus nyilvántartási szempontból könnyebben feleltethetők meg számítógépes levéltári egységeknek, rekordoknak. Ez a dosszié­rendszer azonban komoly hátrányt is jelent egyúttal az iratanyag digitális feldolgo­zása szempontjából: az összefűzött példányok szétvágása, ellenőrzése, előkészítése többszörös élőmunka-ráfordítást igényel a tényleges digitalizálási folyamathoz képest. (Nem említve a komplex állományvédelmi munkafolyamat egyéb állomásait, hiszen a levéltári digitalizálás az iratok többsége esetében tömeges savtalanítást és annak kiegészítő munkálatait is jelenti egyúttal.) Jelentős többletnehézséget jelent továbbá az állambiztonsági iratokban előforduló személyes, köztük a különleges személyes adatok igen magas aránya, ami értelemszerű következménye ezen szervek céljainak és működési módszereinek. Az átlagos hazai levéltári gyakorlathoz képest az ÁBTL alapító törvényében megfogalmazott, a különleges személyes adatok szigorúbb vé­delmét célzó szabályozás nyilvánvalóan fokozott biztonsági és védelmi követelmé­nyeket jelentett az elektronikus kutatási rendszer kialakítása során is. Az interneten keresztül kutatható állambiztonsági iratokkal kapcsolatos szolgáltatás megkövetelte a már korábban digitalizált és anonimizált iratok ismételt ellenőrzését, hiszen ez az új helyzet a lehető leggondosabb tervezés mellett is nyilvánvalóan fokozott adat­biztonsági kockázatot jelent. A Történeti Levéltár a kényszerű bezárás és a „home office” időszakát használta fel arra, hogy az ezért felelős munkatársak az otthonra kihelyezett, de offline számítógépes munkaállomásokon ezeket az ellenőrzéseket mi­nél nagyobb arányban, az aktuális kutatói igényekkel összhangban el tudják végezni. Az online szolgáltatások kialakításakor további nehézséget jelentett (és a későb­biekben is azt fog) az ÁBTL informatikai rendszerének felépítése. Az intézmény Eötvös utcai épületében a kezdetektől, 1999-től kettős számítógépes hálózat műkö­dik: egy teljesen zárt, internetes kapcsolattal egyetlen ponton sem érintkező belső hálózaton zajlik az adatok tárolása, feldolgozása és a digitális iratanyag előkészítése. A kutatók a digitális kutatóteremben is ezen a belső rendszeren keresztül érik el a nekik előkészített anonimizált példányokat. Mivel stratégiai döntés volt, hogy a biz­tonsági követelményekből a jelen fejlesztések során sem lehet engedni, a két hálózat közötti rendszeres, de nem hálózati alapú adatcserét is meg kellett oldani, konkrétan külső adathordozók közbeiktatásával. A Történeti Levéltár most bevezetett e-kutatási szolgáltatása az iratanyag digi­tális feldolgozásának közel negyed évszázados gyakorlatára és tapasztalataira épül. Az 1997-ben megalakult intézményben lényegében az első pillanattól kezdve zaj­lott a legkeresettebb iratanyagok digitalizálása, aminek eredményeként a levéltár je­lenleg már több mint ötmillió oldalnyi elektronikusan rögzített irattal rendelkezik. 6 Levéltári Szemle yi.évf.

Next

/
Thumbnails
Contents