IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Kutatási szabályok - Haraszti Viktor: Adatvédelem és nyilvánosság – ismét. A levéltári kutatás jogi szabályozásának szakítópróbája: a Kiss-ügy. Levéltári Szemle, 69. (2019) 3. 57-81.
Adatvédelem és nyilvánosság - ismét a konkrét kutató konkrét kérelme kapcsán jogalap nélkül biztosított hozzáférést harmadik személy számára az 1962-es ítélethez.”59 59 „Az előzőekre tekintettel a bíróság az alperes határozatát a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339. §-a alapján hatályon kívül helyezte, melynek okán a bírság összegszerűsége tekintetében előadott felperesi érveket nem vizsgálta. A bíróság új eljárást nem rendelt el, figyelemmel arra, hogy a közigazgatási eljárásnak nem volt tárgya a kutatással érintett iratokkal kapcsolatban elvégzett anonimizálás tényleges vizsgálata, melynek értékelésétől az alperes hivatalból indított eljárás keretében nincs elzárva, a határozat rendelkező részében rögzített, az Ltv. 24. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak érvényesülésének biztosítására vonatkozó alperesi kötelezést pedig a felperes - jogszabályi rendelkezés lévén - külön hatósági előírás nélkül is köteles betartani.” 60 http://bparchiv.hu/ sites/default/files/atoms/files/a_kozleveltar_anyagaban_torteno_kutatas_es_a_ leveltari_anyag_anonimizalasanak_egyes_szabalyai_20I7.pdf, letöltés ideje: 2019. január 1. Az MNL kutatási szabályzata ugyanakkor továbbra is tartalmazza a jelzett kitételt: http://mnl.gov.hu/kutatasi_ szabalyzat_mnl (A letöltés ideje: 2019. november 1.) 61 Egy a kevesek közül: http://index.hu/belfold/2017/06/12/kiss_laszlo_budapest_fovaros_leveltara_ informacioszabadsag_kenyeres_istvan_birosag_naih/ (A letöltés ideje: 2019. november 1.) Az ítélet kézhezvétele után a BFL a NAIH Határozatban foglalt előírás alapján elkészített szabályozás azon részét, miszerint: „az Ltv. 24. § (2) bekezdés a) pontja nem alkalmazható abban az esetben, ha a kutató előtt kifejezetten ismert a levéltári anyagban szereplő személy kiléte, így például ha a kutató meghatározott élő természetes személy levéltári anyagába kér betekintést. Meghatározott élő természetes személy neve alapján kikért iratanyag anonimizált másolatban sem kutatható” - visszavonta, de az elkészített szabályzat többi részét hatályban hagyta.60 Érdemes megjegyezni, hogy a bírósági döntés alig kapott sajtóvisszhangot, még a BFL-t elmarasztaló NAIH határozathoz képest sem. Lehet, ez a világ rendje, de úgy vélem, ily módon a BFL „jó híre” csorbult, hisz a bírósági, NAIH határozatot hatályon kívül helyező ítélet híre már csak kevesekhez jutott el.61 A magyar állampolgárok büntetőjogi felelőssége azonos, jogaik és kötelességeik azonosak, az Ltv. mégis különbséget tesz köztük. Ez egy viszonylag jól működő, de könnyen kijátszható rendszert hozott létre, hisz a tudományos kutató jogállás némi kapcsolatrendszerrel bárki számára megszerezhető. így viszont a tudományos kutató minden információhoz hozzájuthat s ha nem él vissza vele, ebből baj sem származik. Ám lehet, egy jövőbeni visszaélés esetén megint a levéltár körül szorul majd a hurok. Ebből csak egy kiút van: növelni és egyértelművé kell a kutató általános felelősségét és egyúttal büntethetővé is. Bár a BFL és más levéltárak Kutatási Szabályzata tartalmazza a kiadott másolatok levéltár engedélye nélküli közzétételének tilalmát, ennek visszatartó ereje kicsiny, amint azt az ismertetett eset is alátámasztja. 2019/3. 81
