IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat

Kutatási szabályok - Haraszti Viktor: Adatvédelem és nyilvánosság – Szemelvények a személyes adatok védelme és a levéltári kutatás, nyilvánosság konfliktusai köréből. Levéltári Szemle, 68. (2018) 3. 5-26.

Adatvédelem és nyilvánosság alapjog (a személyes adatok védelme és a tudományos kutatás szabadsága) konku­­rálása az illeszkedő levéltári és titokvédelmi szabályok megalkotásának elmaradása miatt továbbra is fennmaradt. A levéltári kutatásokat szabályozó Rendelet és a ti­tokvédelmet szabályozó 1987. évi 5. tvr. rendelkezései már köszönőviszonyban sem voltak a hazai jogszabályi környezet megváltozott, vonatkozó elemeivel. Az adatvédelmi törvény hatályba lépésével nem került sor a levéltári és a titokvé­delmi szabályok megújítására. Bár mindkét jogszabály tervezete készen állt, a napi politikai események országgyűlés elé terjesztésüket egyre tovább odázták. Két évvel az adatvédelmi törvény hatályba lépése után még mindig a korábban ismertetett áldatlan állapotokról lehetett beszámolni. A jogalkotásnak az Alkotmánybíróság döntése adta meg a végső lökést. 34/1994. (VI. 24.) AB határozatával két jogalkotást elősegítő döntést hozott az Alkotmánybí­róság: a közgyűjteményben folytatható kutatások egyes kérdéseiről szóló 118/1989. (X. 22.) MT rendeletet, az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1987. évi 5. tvr.-t, valamint a végrehajtására kiadott 17/1987. (VI. 9.) MT rendeletet alkotmányellenes­nek nyilvánította és azokat 1995. június 30-i határnappal megsemmisítette.11 11 34/1994. (VI. 24.) AB határozat, 1994. 06. 22. 103/B/1992. ügyszám 12 15/1991. (IV. 13.) AB határozat (ABH 1991., 41-42.) Az Alkotmánybíróság a tudományos élet szabadságának tiszteletben tartásával kapcsolatban kimondta, hogy - az Alkotmány 70/G. §-ában foglaltak figyelembe vételével - „általában a tudomány, a tudományos ismeretszerzés és a tudományos tanítás szabadsága, noha nem korlátozhatatlan, de mindenképpen olyan szabad­ságjog, amelynek csak kivételes korlátozó rendelkezésekkel szemben kell engednie, olyanokkal, amelyek közvetlenül valamely alapjog érvényesítésére és védelmére szolgálnak, vagy amelyek valamely elvont alkotmányos érték (pl. törvényen alapu­ló titokvédelem) feltétlen érvényesülését hivatottak biztosítani. Ilyen szóba jöhető, és az indítvány elbírálása szempontjából is releváns korlátozások különösen a sze­mélyes adatok védelméhez fűződő alapjog, továbbá az egyes, nem személyes adatnak minősülő adatokhoz való hozzáférhetőséget tiltó, közérdekű - törvénybe foglalt - titoktartási rendelkezések”. A személyes adatok védelmével kapcsolatban megállapították, hogy „az Alkot­mány 59. § (1) bekezdése a személyes adatok védelméhez való jogot alkotmányos alapjogként fogalmazza meg. Az Alkotmánybíróság a személyes adatok védelmé­hez való jogot állandó gyakorlata szerint nem hagyományos védelmi jogként, hanem annak aktív oldalát is figyelembe véve, információs önrendelkezési jogként értelmezi és alkalmazza”.12 Az Alkotmány 59. §-ában biztosított jognak eszerint az a tartalma, hogy mindenki maga rendelkezhet személyes adatainak feltárásáról és felhasználásáról. 2018/3-7

Next

/
Thumbnails
Contents