IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat

Kutatási szabályok - Fülöp Tamás-Török Ádám: Szakmai beszámoló a Magyar Nemzeti Levéltár "Kutatói szokások felmérése 2016" kérdőívének eredményeiről. Levéltári Közlemények, 87. (2016) 271-

I

„Kutatói szokások felmérése 2016” kérdőív eredményeiről

III. A

kutatások lokális és temporális jellegzetességek a felkeresett levéltár, tagintézmény, kutatóterem, a lakhely kutatóteremtöl való távolsága, vendégszoba, a kutatás időpontja, időtartama, nyitvatartási igények (20-30. kérdés)

A kérdéscsoport kidolgozása során arra törekedtünk, hogy felmérjük a kutatók levéltárhasználati szokásait, információkhoz jussunk az általuk jellemzően használt levéltárakról, kutatási helyszínekről, a megközelítéshez szükséges időről, a kutatásra fordított időtartamról. Lehetőség szerint azokat a kutatói elvárásokat is igyekeztünk monitorozni, amelyeknek az esetleges bevezetésével a kutatók elégedettségét növelhetnénk, munkájukat hatékonyabbá tehetnénk.

Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy a kitöltő személye, prioritásai, ahogy a többi kérdés esetén is, alapvetően meghatározzák a kérdésekre adott választ, így bizonyos esetekben nem szabad messzemenő, alapvetően téves következtetéseket levonni a beérkezett adatokból. Különösen ebbe a kérdéskörbe tartozik a huszadikként feltett kérdés, amely így hangzott: „Jellemzően melyik levéltár kutatótermét használja? (Ha több helyen is kutat egyszerre, több opciót is kiválaszthat.)” Ebben az esetben a nagyobb, országos gyűjtőkörű, jobban megközelíthető levéltárak esetében várható volt, hogy nagyságrendekkel nagyobb lesz a látogatottságuk, mint a kisebb fióklevéltáraknak. Természetesen csak a Magyar Nemzeti Levéltár tagintézményei szerepeltek a bejelölhető válaszok között. Az OL kutatótermei bizonyultak a leglátogatottabbaknak (a válaszadók 80,6% jelölte be), közülük is kiemelkedik az óbudai kutatóterem, amelyet a 757 válaszadóból 330 fő (43,6%) jelölt meg jellemzően használt kutatóteremként. Nyilvánvaló az összefüggés az anyakönyvi gyűjtemény nyújtotta családfakutatói lehetőségek és a látogatói létszám között, ami a felmérés előtt is ismert volt, a kérdőív feldolgozása után ezt azonban már számszerűsíthetjük is. Mindez ennek a levéltári forrástípusnak a jelentőségét is mutatja.

A megyei levéltárak látogatottsága a kérdőív kitöltőinek válasza alapján kb. 4-8 százalékos. Ebből a mezőnyből csak az MNL Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltára, az MNL Csongrád Megyei Levéltára, illetve az MNL Pest Megyei Levéltára tér el pozitív irányba (14,8%, - 12,9%, illetve 12,5%). A fióklevéltáraknak 0,5 és 2% közötti látogatottsága van a kérdőív kitöltői között. Ebben a mezőnyben az Alsózsolcai Fióklevéltár - a levéltár külső környezete, nehéz megközelíthetősége ellenére - 4,4%-os látogatottsággal tűnik ki.

Érdemes megjegyeznünk, hogy az online formában, távoli hozzáféréssel elérhető adatbázisok számának és használatának növekedése ugyancsak befolyásolni fogja a jövőben a levéltárhasználat hagyományos formáit.

277