IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Kutatási szabályok - Reisz T. Csaba: Kutatási szabadság és annak korlátai a magyarországi levéltárakban (1945-től napjainkig). Levéltári Szemle, 64. (2014) 4. 5-25.
Ret s % T. Csaba 5.1. Titokvédelem Az Alkotmánybíróság 1994. évi, az alkotmány sértő jogi szabályozásokat megsemmisítő idézett határozatában leszögezte: „Mind a közérdekű adatok nyilvánosságának, mind a tudományos kutatás szabadságának alkotmányos korlátokat szabnak [...] a törvényi követelményeknek és az alapjogok alkotmányos korlátozásának megfelelő titoktartási rendelkezések.” Bár elismeri azt az államérdeket, amely bizonyos információkat azért titkosít, mert túl korai nyilvánosságra kerülésük zavart, konfliktust okozna az állami feladatok ellátásában, de a titkosítás szereplőivel és a titkosítás eljárásával szemben számos jogállami korlátozó kritériumot állít fel. Még ma is, 20 évvel a határozat megszületése után politikai és közéleti viták folynak egyes titkosítások jogosságáról. Kétségtelen, hogy a mindenkori hatalom számára sokkal kényelmesebb a „problémás” esetek megismerésének titkosítással való késleltetése, mint a demokratikus, jogállami működés. Az 1945-öt követő politikai változások, a hatalom erőszakos jellege és ebből fakadó félelme a reakcióktól nyilvánvaló okai a lehető legtöbb (állam-, hivatali, szolgálati, üzemi) titok keletkezésének és védelmének. A levéltárak őrizetében viszonylag kevés minősített irat található, de azok kezelése is nagy körültekintést igényel. A hatályos szabályozás a „titkos” iratok megismerését a titokgazda (a minősítő vagy jogutódja) engedélyétől teszi függővé. Hogy mennyire fontos volt a „titok” őrzése, mutatja a kérdéssel foglalkozó számos jogszabály. Eltekintek tartalmi ismertetésüktől, mert önálló tanulmányt érdemelne ez a kérdés, csak felsorolásukra vállalkozom. 1951 nyarán hirdették ki az államtitok és a hivatali titok büntetőjogi védelméről szóló 1951. évi 21. tvr-t. Ezt kiegészítette a 9/1955. (II. 15.) MT rendelet, amely megállapította az államtitoknak tekintendő adatokat, majd módosította az előírásokat a 34/1957. (VI. 16.) Korm. rendelet az államtitokról. A korábbi szabályozás hatályon kívül helyezésével új szabályokat állapított meg a 31/1963. (XI. 17.) Korm. rendelet az államtitoknak tekintendő adatokról. 1971. november 1-jén lépett hatályba az államtitok és szolgálati titok védelméről szóló 14/1971. (IV. 15.) Kormányrendelet, végrehatására pedig a 3/1971. (IX. 23.) BM rendelet. Ez a titokvédelem „jól működött”, ezért csak másfél évtized múlva szabályozták ismét a kérdést, ekkor (1987. július 1.) lépett hatályba az új, ugyancsak az államtitokról és szolgálati titokról szóló 1987. évi 5. tvr. és a végrehajtására vonatkozó 17/1987. (VI.19.) MT rendelet. Ezt a jogi szabályozást semmisítette meg az Alkotmánybíróság már idézett határozata, ami — már a jogállamiságnak megfelelő módon — törvényben szabályozta az állam- és szolgálati titok védelmét (1995. évi LXV. törvény).37 Megjegyzendő, hogy a következő elfogadott törvény majd a Levéltári törvény lesz. 37 Az 1995. évi LXV. törvényt 2010. április 1-jén felváltotta a minősített adatok védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény, jelenleg ez a hatályos. 20
