IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat

Kutatási szabályok - Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága ajánlásai a levéltári hozzáférés európai irányelveiről (Ford: Körmendy Lajos). LSZ 58. (2008) 3.

ként, kötelező érvénnyel levéltárba adják úgy, hogy az adathordozó maradandó értékű voltának megállapítását az illetékes levéltár végezze el megfelelő időben.

A levéltár döntése időpontjának összhangban kell lennie a személyes adatok védelmének idejével, azaz a halálozás időpontjával. Arra az esetre pedig, amikor a halálozás időpontja nem ismert jó megoldást nyújt az Lvtv. 24. §-ában meghatározott szabályrendszer. Ez található az Allambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi 111. törvény 4. § (2) bekezdésében is.

„Lvtv. 24. § (1) Ha törvény másként nem rendelkezik, a személyes adatot tartalmazó levéltári anyag az érintett halálozási évét követő harminc év után válik bárki számára kutathatóvá. A védelmi idő, ha a halálozás éve nem ismert, az érintett születésétől számított kilencven év, ha pedig a születés és a halálozás időpontja sem ismert, a levéltári anyag keletkezésétől számított hatvan év.

(2) A

védelmi idő lejárta előtt is kutatható az (1) bekezdésben meghatározott levéltári anyag, ha

a) a

kutatás — a kérelmező költségére — anonimizált másolattal is megvalósítható, vagy

b) a

kutatáshoz az érintett, illetőleg annak halálát követően bármely örököse vagy hozzátartozója a kutató kérésére hozzájárult, vagy

c) a

kutatásra tudományos célból van szükség - feltéve, hogy a 22. §-a (1) bekezdésében meghatározott harminc, illetőleg tizenöt év már eltelt - és a kutató a (3) és (4) bekezdésben meghatározott követelményeknek eleget tesz.

(3) A

közlevéltár a (2) bekezdés c) pontja szerinti tudományos célú kutatást akkor köteles engedélyezni, ha a kutató csatolja a tudományos kutatást rendeltetésszerűen végző, közfeladatot ellátó szervnek - a kutató részletes kutatási terve alapján megadott - támogató állásfoglalását.

(4) A

kutatónak írásos nyilatkozatban vállalnia kell, hogy a megismert és kigyűjtött személyes adatokat az Avtv. 32. §-ában meghatározott módon kezeli és használja fel, továbbá az írásos nyilatkozatban meg kell jelölnie az adatkezelés helyét.

(5) A

(2) bekezdés b) pontjában meghatározott hozzájárulás megadásakor írásban nyilatkozni kell a kutató által megismert személyes adat - kutatás célja szerinti - felhasználásának elfogadásáról, valamint a személyes adatot tartalmazó iratok másolhatóságáról.

(6) A

kutató a (2) bekezdés c) pontja alapján végzett tudományos célú kutatás során feltárt személyes adatot tartalmazó iratról az (1) bekezdésben meghatározott védelmi idő lejárta előtt is készíttethet nem anonimizált másolatot.”

Ezzel a megoldással biztosítható a személyes adatok védelmének alkotmányos kritériuma és a tudományos élet szabadsága úgy, hogy azok egymással egyensúlyban lévő harmóniáját teljes mértékben sikerül megvalósítani.

Ez az írás 2007. nyarán készült. Az elmúlt negyedévben nagy nyilvánosságot kapott az a kérdés, hogy vajon megtagadhatja-e a Magyar Országos Levéltár a Nagy Imre-per hanganyagának nyilvánosságra hozatalát. Álláspontom szerint a Levéltár vezetése és a kutatók közötti vita szintén a levéltári és az adatvédelmi törvények közötti ellentmondásokból fakad. Jelen cikkel az a célom, hogy közös gondolkodás vegye kezdetét levéltárosok, 57