IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Kutatási szabályok - Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága ajánlásai a levéltári hozzáférés európai irányelveiről (Ford: Körmendy Lajos). LSZ 58. (2008) 3.
A fentiekből kitűnik, hogy az Lvtv. általánosan minden maradandó értékű iratra kimondja a levéltári őrizetbe adhatóságot, tehát az Avtv. szerinti törlési kötelezhetetlenséget. De hogyan lehet megmondani egy konkrét adathordozóról, hogy az maradandó értékű, avagy nem az? Az adathordozónak gazdasági, társadalmi, politikai, jogi, honvédelmi, nemzetbiztonsági, tudományos, művelődési, műszaki vagy egyéb szempontból jelentősnek kell lennie, és • nélkülözhetetlennek kell lennie • a történelmi múlt kutatásához, megismeréséhez, megértéséhez, vagy3 • a közfeladatok folyamatos ellátásához, vagy • az állampolgári jogok érvényesítéséhez. 3 Ugyanakkor a tudományos célra tárolt adatokkal kapcsolatban az Avtv. 32. §-a úgy rendelkezik, hogy tudományos kutatás céljára felvett vagy tárolt személyes adat csak tudományos célra használható fel. Mivel tehát felhasználható az ilyen adat, értelemszerűen nem semmisíthető meg, és nem is törölhető. A 2. pont 2. és 3. alpontjai viszonylag egzakt módon azonosítható célok, ám a törvényhozó az 1. alpont törvénybe történő — egyébként levéltári szempontból teljesen ésszerű — beemelésével egy teljesen körül írhatatlan és tág fogalomrendszert vezetett be a törvénybe. Miért is? A történelmi múlt kutatása a tudományos élet szabadságának körébe esik, amelyről az Alkotmány a következő megállapításokat tartalmazza: „70/G. § (1) A Magyar Köztársaság tiszteletben tartja és támogatja a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanszabadságot és a tanítás szabadságát. (2) Tudományos igazságok kérdésében dönteni, kutatások tudományos értékét megállapítani kizárólag a tudomány művelői jogosultak.” Az, hogy egy adathordozó nélkülözhetetlen-e a történelmi múlt kutatásához, megismeréséhez, megértéséhez, az egy olyan döntés, ami a tudományos igazságok kérdéskörébe tartozik, és mint ilyen kérdésben, kizárólag a tudományok művelői jogosultak döntést hozni. Ettől kezdve — álláspontom szerint — egy adathordozó maradandó értékű mivoltának megállapítása - és ezáltal az abban található személyes adatok törölhetőségének kérdése majdnem elveszíti minden jogi relevanciáját és átkerül a tudomány dimenziójába. Az, hogy ez mégsem történik meg teljesen, azt két alkotmánybírósági határozat alkotmányértelmezése teszi lehetővé, melyek a személyes adatok védelmének és a tudományos élet szabadságának problémakörével foglalkoznak. Ahogy az Alkotmánybíróság a 34/1994. (VI. 24.) AB határozatában a kutatás szabadságának a személyes adatok védelmével és az információszabadsággal való kapcsolatával összefüggésben kifejtette: 54
