IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Kutatási szabályok - Horváth J. András szerk.: A levéltári kutatószolgálat ma - kérdések, feladatok, tendenciák. Kerekasztal-beszélgetés. LSZ 58. (2008) 2.
A LEVÉLTÁRI KUTATÓSZOLGÁLAT MA — KÉRDÉSEK, FELADATOK, TENDENCIÁK Újszerű kutatási tematikák jelentkezése; nem tudományos irányultságú kutatók hatékony tájékoztatásának lehetőségei; levéltári adatbázisok internetes hozzáférésének biztosítása; a kutatószolgálat szervezésének problémái; a kutatási esetek, kutatóforgalom elemzésének kérdései; valamint a nyilvános magánlevéltárak anyagának hozzáférhetősége képezték a Budapest Főváros Levéltárában, 2008. szeptember 25-én megrendezett kerekasztalbeszélgetés tárgyát. (Résztvevők voltak: Czenthe Miklós, Gajáry István, Horváth J. András, Kenyeres István, Kiss Anita, Kovács Eleonóra, Mózessy Gergely, Reisz T Csaba, Szécsényi Mihály, Szilvay Gyula, Toronyi Zsuzsanna, Trostovszky Gabriella, Zalai Katalin.) Módosuló kutatói érdeklődés Horváth: Felvetnék egy alapvető kérdést, ami szerintem sokakat foglalkoztat. Megfigyelhető egy igen jelentős elmozdulás a kutatói érdeklődés és a kutatások jellege tekintetében az utóbbi időben. A forrásokat jól ismerő és azok kötöttségeit messzemenően figyelembe vevő, azokhoz alkalmazkodó és az eredeti segédletekre támaszkodó kutatói magatartással szemben olyanféle kutatói igények és tematikák jelennek meg, amelyeket a hagyományos segédletek és a fondok szerkezeti meghatározottságai nem feltétlenül támogatnak. Ennek folytán kihívás előtt állnak nemcsak a közlevéltárak, de a magánlevéltárak is. Hogyan tudunk megfelelni ezeknek az intenzívebb társadalomtörténeti vagy mentalitástörténeti vagy — bárhogy nevezhetjük — módosult kultúrtörténeti irányultságú kutatási igényeknek. Ezzel függ össze a családtörténeti és a személyes vonatkozású kutatások tökéletes eluralkodása is persze a kutatási terepen. Toronyi: Ez tökéletesen igaz, csak én úgy vélem, hogy ez nem elsősorban a levéltárak problémája, s végkép nem a kutatószolgálatra vetítve. Ez inkább a historiográfia mai változásait fedi le. Manapság nem a pozitivista történetírásnak megfelelő témákat választják, hanem egyre inkább elmozdulás érzékelhető a történettudományon belül. Ma már mást kutatnak és nyilvánvaló ennek folytán a családtörténeti kutatások megnövekedett szerepe is. Szerintem arról kell beszélgetnünk, hogy mindennek milyen praktikus megoldásai lehetségesek. Hiszen mindez tény. Inkább a levéltárak énképéhez avagy a feladatkör meghatározásához tartozik, hogy mit is gondolunk a levéltárról, mint intézményről. Elsősorban megőriznünk, összegyűjtenünk és konzerválnunk kell az iratanyagot, s azt a tudományos kutatók számára hozzáférhetővé tenni? Vagy ennél sokkal populárisabb intézménnyekké kell válnunk? Mózessy: A kutatószolgálatban a talpraesett embereket kell elhelyezni, akik a felkészületlen avagy az „extra” igényekkel rendelkező kutató számára jó ötleteket tudnak adni. Segédleteink nem képesek a kutató fejével gondolkodni, mire átszabnánk őket, változnak a kutatói trendek. 24
