IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Kutatási szabályok - Alkotmánybírósági határozat a levéltári kutatás szabályairól. • 1994.06.24 [34/1994 AB határozat = Magyar Közlöny 1994/68.]
1994/68. szám MAGYAR KÖZLÖNY 2493 A levéltári kutatások körében és az indítvánnyal speciálisan érintett pártdokumentumok tudományos feltárását és elemzését illetően — az alkotmányos adatvédelmi korlátozásokkal összefüggésben — az /Alkotmánybíróságnak azt is vizsgálnia kellett, hogy a természetes személyek-I kel kapcsolatba hozható adatok védelmére irányadó ren- 1 delkezések mennyiben alkalmazandók a jogi személyekre < vonatkozó adatok fel tárására és felhasználására. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint [21/1990. (X. 4.) AB határozat (ABH 1990., 77.); 7/199L (11. 28.) AB határozat (ABH 1991, 25..), 28/1991. (VI. 3.) AB határozat (ABH 1991, 114.)] az alapjogok rendszeriül a jogi szemé. -W lyekre is vonatkoznak, így az alapjogok alkotmányos védei|K mét általában a jogi személyek is érvényesíthetik. Az Európa Tanács 1981-ben kelt és 1985-ben hatályba ® lépett Adatvédelmi Egyezményének (No 108) 3. Cikk 2. ® pont b) alpontjában foglalt értelmező szabálya szerint az » egyezményt alkalmazni kell személycsoponokra, lársasá- W gokra, alapítványokra, egyesületekre, testületekre és rnin- Ä den más, közvetlenül vagy közvetve személyekből álló X szervezetre is. ® A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény í® 75. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a személyhez « fűződő jogok védelmére vonatkozó szabályokat a jogi személyekre is alkalmazni kell, kivéve, ha a védelem —jellegénéi fogva — csak a magánszemélyeket illeti meg. A törvény 81. §-a pedig kimondja, hogy személyhez fűződő jogot sért az is, aki üzemi vagy üzlcii titok birtokába jut, és azt jogosulatlanul nyilvánosságra hozza, vagy azzal egyéb módon visszaél. E rendelkezésekre és az Alkotmánybíróság gyakorlatára figyelemmel, az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a demokratikus pártok, amelyek közhatalmai közvetlenül nem gyakorolhatnak [Alkotmány 3. § (3 ) bekezdése], hasonlóan más jogi személyekhez, alkotmányos és törvényes korlátok között, páriirataik körében is hivatkozhatnak a személyes adatok védelmére. Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, valamint a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXÍH. törvény az egyesülési szabadság gyakorlásának meghatározott körében (pl. gazdálkodás, alapszabály) a nyilvánosságot előírja, 1 egyébként azonban csak a demokratikus és önkormányzati 1 elven alapuló működést követeli meg. ftf Tekintetlel viszont a volt MDP-nek és MSZMP-nek az ft államhatalomban betöltött szerepére, a pártdokumentu- 0 moka jogállami fordulatot követő állami tulajdonba véte- Ä le és kutathatósága más alkotmányos megítélés alá esik, ft mert az említett pártok közhatalmat gyakoroltak. Irataik ft és dokumentumaik a személyes adatok mellett számos I közérdekű adatot tartalmaznak, a jelenkori történeti ku- I tatások nélkülözhetetlen forrásai közé tartoznak. Ezeket > a szempontokat az alapjogi korlátozás alkotmányos meg-ft ítélésekor nem lehet figyelmen kívül hagyni, vagyis ebben ■ a körben a személyes adatok védelméhez való jogot a ■ közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alkotmányos ft alapjoggal összefüggésben keli vizsgálni. Az információszabadságol, és ezzel összefüggésben a tudományos kutatás szabadságát a személyes adatok védelmét biztosító alkotmányos alapjog — mind az adatok megismerését, mind pedig nyilvánosságra hozatalát illetően — korlátozhatja ugyan, a korlátozásnak azonban meg kell felelnie az alapjogi korlátozásokkal szemben általában támasztott alkotmányos követelményeknek. Az egymással versengő alapjogok körében az Aviv. 32. §-a úgy rendelkezik, hogy tudományos kutatás céljára felveti vagy tárolt személyes adat csak tudományos céh a használható fel. A személyes adatot — mihelyt a tudományos cél mcgcmAA — anommizálni kell. Addig is külön keli táróim az a adatokat, amelyek meghatározott vagy meghatározható természetes személy azonosítására alkalmasak. Ezek az adatok egyéb adatokkal csak akkor kapcsolhatók össze, ha az a kutatás céljára szükséges. A tudományos kutatást végző szer/ vagy személy személyes adatot csak akkor hozhat nyilvánosságra a törvény rendelkezése szerint, ha az érinteti abba beleegyezett, vagy az a történelmi eseményekről folytatott kutatások eredményeinek bemutatásához szükséges. E törvényi rendelkezés a kutatás szabadságai tehát akkor korlátozza, ha a kutatás a tudomány körén kívül áll, illetőleg* annyiban, hogy a kutatás szakaszában ismertté váll személyes adat — kivéve az érintett beleegy ezését és a történelmi folyamat bemutatásához feltétlenül szükséges kört — nem válhat bárki számára hozzáférhetővé, azaz nem hozható nyilvánosságra. A történeti énéket képviselő párldokumentumok kutathatóságát és levéltári kezelésének, megismerésének kérdéseit szabályozó rendelkezéseket az Alkotmánybíróság ezekbe az alkotmányossági összefüggésekbe helyezte, és alkotmányosságukat ebben a relációban bírálta el. 3. Az Alkotmány 61. § (1) bekezdése a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó jogot is alkotmányos alapjogként garantálja, amely a kommunikációs alapjogok jogegyütteséből az informáltsághoz való jogot, az információk megszerzésének szabadságát és állami elismerését, továbbá biztosítását jelenti. Az információkhoz való hozzáférhetőség, az információk szabad áramlása különösen a közhatalom és az állam szervei tevékenységének átláthatósága körében alapvető jelentőségű. A közérdekű adatok nyilvánossága, megismerhetősége gyakran előkérdése és feltétele a szabad véleménynyilvánításhoz való jog gyakorolhalóságának, és azzal más vonatkozásban is szorosan összefügg. Ugyanilyen koherens kapcsolat áll fenn az információszabadság és a tudományos megismerés, a tudományos kutatás és tanítás szabadsága közöli. Az információk megszerezhetősége, megismerhetősége gyakran — különösen a levéltári anyagok és dokumentumok körében — kutatások, többnyire tudományos kutatások keretében történik meg, így az Alkotmány a szabad információszerzés garantálásával közvetve mar az ebbe beletartozó tudományos
