LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Városbírók és polgármesterek. Az MNL Zala Megyei Levéltára Tudományos Konferenciája (Bakonyi Péter). Levéltári Szemle, 67. (2017) 3. 83-86.

Hírek 85 anyagi gondokkal küzdő város számvevő bizottságában jelentős szerepet vállalt az új költségvetés kidolgozásában, hiteltárgyalások lebonyolításával bízták meg, végül Zalaegerszeg pénzügyi gondnokává nevezték ki. Ilyen előzmények után nyerte el a polgármesteri tisztséget, s új hivatalában is elsőrendű feladatának tekintette a város anyagi helyzetének stabilizálását, ugyanakkor nem mondott le a városfejlesztési tervekről sem, ám korai halála miatt mindössze öt évig állhatott Zalaegerszeg élén. A századfordulótól az első világháború végéig terjedő korszak polgármestereinek tevékenységét Gyimesi Endre kimerítően részletes előadásából ismerhette meg a hallgatóság. A mintegy tizennyolc esztendő alatt három vezető – név szerint Várhidy Lajos, dr. Korbai Károly és dr. Keresztury József – állt Zalaegerszeg élén, mindannyian kitűntek tehetségükkel, ám néhány kedvezőtlen körülmény szerencsétlen együtt állása nyomán ígéretes karrierjük idő előtt félbeszakadt. Az előadó részletesen ismertette a három polgármester pályafutását, családi és társadalmi hátterét. Mindannyian jogot végzett, komoly közigazgatási tapasztalattal rendelkező szakemberek voltak, akik különféle egyesületek tagjaiként a város társadalmi életében is aktív szerepet vállaltak. Városvezetőként nagy lendülettel végezték munkájukat, melynek eredményeképpen Zalaegerszeg óriási lépésekben haladt előre a modernizálódás útján. Végül Várhidy és utóda, Korbai polgármester pályáját politikai ellenfeleik áskálódása és az alispánokkal vívott kilátástalan küzdelem szakította félbe. Keresztury Józsefnek pedig a világháború kirobbanása miatt kellette egyre nehezebb körülmények között helytállnia, s az embert próbáló feladat lassanként felőrölte egészségét, emiatt lemondott a polgármesterségről. A soron következő előadó, Béres Katalin a várost közel két évtizeden át, 1918-tól 1936-ig vezető Czobor Mátyás pályafutását vázolta fel. Elődeihez hasonlóan ő is a jogi-közigazgatási vonalon szerezte tapasztalatait, melyekre nagy szükség is volt, hiszen rendkívül nehéz időkben vette át a város irányítását. Hivatalba lépésekor legfontosabb feladatait a közellátási nehézségek leküzdése, valamint a város anyagi helyzetének stabilizálása jelentették, majd rövidesen nekilátott nagyszabású városfejlesztési terveinek megvalósításához, melyeknek köszönhetően Egerszeg nemcsak megszépült, hanem számos új középülettel és intézménnyel is gazdagodott. Czobor sikereihez persze az is kellett, hogy baráti kapcsolatokat ápolt a megye alispánjával és Zalaegerszeg nagy tekintélyű plébánosával, Pehm Józseffel. A polgármester azonban azt is felismerte, hogy a város hosszútávú fejlődését csak vállalkozók és ipari üzemek betelepedése biztosíthatja. Ám e téren kudarcot vallott, így a nagyszabású városfejlesztés egy idő után szükségszerűen a költségvetés felborulásához, végül eladósodáshoz vezetett. Mindezt súlyosbították a gazdasági világválság lassanként begyűrűző hatásai. Mindennek nyomán egyre több támadás érte a Czobort, aki végül 18 év után beadta lemondását.

A váratlanul megüresedett polgármesteri tisztségre 1936 októberében Tamásy Istvánt, a korábbi polgármester-helyettest választották meg, aki aztán 1944 végéig irányította a várost. A kispolgári családból származó városvezető tevékenységét Paksy Zoltán mutatta be a konferencia hallgatóságának. Értékelése szerint Tamásy, aki már hosszú évek óta állt a város szolgálatában, tipikus hivatalnokember volt, nem fűtötték nagyratörő tervek, de szorgalmas, precíz vezetőként dolgozott a városért. A költségvetési egyensúly helyreállítása mellett legfőbb célja a korábbi évtizedekben elért eredmények megőrzése volt. Pályafutását azonban beárnyékolta az a tény, hogy az ő polgármestersége idejére