LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Kotnyek István: Levéltári Nap: Zalaegerszeg, 1994. október 28. • 1995. [LSZ 1995/1. 101-104. p.]

érdekes összefüggések egész sorát és egyet kell értenünk az előadó zárógondolatával, miszerint ez a vasút sokkal több volt, mint az új technika megjelenése. Az előadásokat a hagyományoknak megfelelően vita követte, számtalan kérdéssel és új problémák felvetésével. Ennek alapján ajánlotta az ülés levezető elnöke, T. Mérey Klára a jelenlévő ifjú történelembarátoknak ezen korszakot jövendő kutatási témául. Kotnyek István Csongrád Megyei Levéltári Napok Immár 17. esztendeje Csongrád megyében, hogy a megye történetének kutatói a „levéltári napok" keretében összegyűlnek, kicserélik gondolataikat, bemutatják kutatásaik legújabb eredményeit. Ez a nemes tradíció ebben az évben sem szakadt meg, hiszen október 19—21. között rendezte meg a Csongrád Megyei Levéltár (Hódmezővásárhely város önkormányzata, Makó város önkormányzata, a SZAB Filozófiai és Történettudományi Szakbizottsága és a Magyar Történelmi Társulat segítségével és közreműködésével) a rendezvénysorozatot. Az összejövetelre több örvendetes ok is alkalmat adott. Makón a város monográfiájának első történeti kötetét ünnepelhettük, Hódmezővásárhelyen Tárkány Szűcs Ernőre, a néprajz honi klasszikusára emlékezhettünk, míg Királyhegyesen az egykori Csanád megyei kis községben egy helytörténeti matiné keretében a település 0L5Q éves fennállását köszönthettük. A Levéltári Napok első rendezvényének Makó városa adott otthont. Sánta Sándor polgármester üdvözlő szavai után Lehmann István, a megyei közgyűlés elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. A Levéltári Napokat megnyitó szavaiban elmondta, hogy a megyei levéltárban és a városi fiókintézetekben folyó munkára rendkívül büszke a megye, és arról is szót ejtett, hogy a levéltárosok áldozatos munkája révén közel egymillió ember szerezhetett érdemleges adatokat kárpótlása zökkenőmentes lebonyolítása érdekében. Történészek, helytörténészek, muzeológusok megfeszített munkája eredményeképp jött létre Makó monográfiájának első kötete, amelyből hosszú évtizedeken keresztül generációk tanulnak majd helyismeretet és hazaszeretetet. E könyv megjelenése kétségtelenül hozzájárul a honismereti mozgalom és a hely történetírás kiszélesedéséhez — fejezte be megnyitóját a megyei közgyűlés elnöke. Ezután Blazovich László, a megyei levéltár igazgatója, úgy is mint a Makó monográfia első történeti kötetének szerkesztője számolt be a könyv szerkesztői célkitűzéseiről. Külön hangsúlyozta: Makó történeti monográfiájának sikerült az, ami minden ilyen jellegű munka alapvető célkitűzése: nevezetesen ismertetni az általános történelemmel kapcsolatos hasonlóságokat, de kidomborítani a különbségeket is. E monográfiának ez maradéktalanul sikerült is. Ezután szakmai- történeti jellegű előadások következtek. Szabó Ferenc, a Békés Megyei Múzeumok igazgatója összehasonlította a makóit az alföldi városok monográfiáival. Megállapította, hogy a makói monográfia szakmai szempontból is élen jár, sajátosan és elegánsan illeszkedik ezek sorába. A magyarországi várostörténet-írásnak kiemelkedő, egyenletes színvonalú kötete ez. 104