LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Major Zoltán László: Levéltári Napok - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár, 1987. május 5–8. • 1987. [LSZ 1987/3. 95-96. p.]

lalta történeti adatokat is felhasználva. Ezután Erdei Gyula helytörténész A Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő kialakulása című referátumában főleg a 20-as évek fürdőtörténetét elemezte. Major Zoltán László levéltáros előadása Hajdúszoboszló ipartörténetének levéltári forrásairól szólt. Május 6-án szakembereknek tartotta meg Müller Veronika, az Űj Magyar Központi Levéltár osztályvezetője A tanácsi igazgatás fejlődése 1950—1970 között címmel előadását. Szólt a szervtörténeti kutatásokról, a tanácsi szervek készülő lexikonáról, illetve az utóbbival kapcsolatos szerkesztési és módszertani problémákról. A következő napon Debrecen építészetének történetéből hallgathattak az érdeklődők előadásokat az Ybl Miklós Építőipari és Műszaki Főiskola előadótermében. Rácz István egyetemi tanár kitűnő áttekintést adott a debreceni polgári építkezés sajátosságairól, megrajzolva annak főbb vonulatait a XIX. század közepéig. Kőszeghy Attila, a Kelet-magyarországi Tervező Vállalat építesze az 1880—1930 közötti időszakban vizsgálta Debrecen építészettörténetének néhány kérdését. Ezután Mervó Zoltánná, a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár főlevéltárosa tartott szemléletes előadást Debrecen építészettörténetének levéltári forrásai címmel. Referátuma felölelte az építészet, művészettörténet és társadalomtörténet szinte minden fontosabb adatát és urbanisztikai vonatkozását. Ugyanezen a délutánon a Hajdúnánási Városi Könyvtárban emlékeztek meg a 100 éve született Csiha Győzőről. Ily és László, az MSZMP Hajdúnánási Városi Bizottságának munkatársa Csiha Győző életútját ecsetelte, a kiváló szellemi felkészültségű gépészmérnök tevékenységét értékelte. Szűcs ErnŐ ipartörténész pedig a Csiha-malom történetéből a főbb adatokat emelte ki és a lényeges fejlődési vonalakat húzta meg. Fontos megállapítása volt az, hogy az 1942-ben felépült új malom a korszerűsítést követő években az ország legmodernebb malma lett. Radics Kálmán levéltáros Hajdúnánás iparának levéltári forrásairól beszélt széles adatbázis alapján. A Levéltári Napok záró rendezvényére május 8-án került sor a Hazafias Népfront Hajdú-Bihar Megyei Bizottságának tanácskozótermében. Ez alkalommal a helytörténetírás műhelyei témaköréből összetevődő előadásokat hallhattunk. A Déri Múzeum képviseletében Módy György osztályvezető referátumában a múzeum és levéltár kapcsolatáról, a megőrző és feldolgozó munkáról, a levéltári és tanszéki rangos kiadványokról, a helytörténetírásban részt vevő külső munkatársak közreműködésének értékéről szólt. Bársony István, a Kossuth Lajos Tudományegyetem adjunktusa a helytörténeti munka kapcsán az egyetemi oktatók, a levéltárosok és muzeológusok együttműködését emelte ki, jnajd Debrecen és Bihar megye kutatásának szentelt néhány gondolatot. Gazdag István a levéltári évkönyv műhely szerepéről, a helytörténeti, régiótörténeti vizsgálatok fontosságáról beszélt. Adatok felsorakoztatása után azt fogalmazta meg, hogy a helytörténeti eredményeknek be kell épülnie a nemzeti tudományosság épületébe. Úgy gondoljuk, hogy az ez évi Levéltári Napok rendezvényei hozzájárultak a részt vevők személyes élményeinek és történelmi ismereteinek gyarapodásához, emellett jelezték: a közgondolkodás megbecsülése erősödött a levéltárak, mint a nemzeti történetírás műhelyei iránt. Major Zoltán László 96