LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Degré Alajos emlékezete — tudományos emlékülés Zalaegerszegen 2009. május 14- én (Márfi Attila). LSZ 59. (2009) 3.

Hírek változtatásával zárultak. Igaz, a tábla elnökének 1950. februári minősítési jelentése Degré szakmai felkészültségét emelte ki, de politikai tekintetben elmarasztalták. 1950 végén az ítélőtáblákat felszámolták, és Degré ekkor lett Pécsett a jogi kar oktatója. Máthé Gábor, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara dékánjának előadása a Degré Alajos a magfar jogtörténetírásról címet viselte. Hangsúlyozta, hogy pályájának ezt a területét már számosan feldolgozták, mégis reméli, személyes élményeire és terjedelmes, Degrével folytatott levelezésére hagyatkozva sok új részletre hívhatja fel a figyelmet. Két fő témakörre osztotta fel ismertetését, a kollégákra és a jogterületekre koncentrálva. A kollégákkal való szakmai kapcsolat a közös értékteremtést, a kutató—feltáró munkát, az előadásokat és a publikációkat jelentette. A másik témakör felölelte a francia magánjogtörténet, a gyámsági jog, házassági jog, a polgári állam intézményrendszere, a jogszolgáltatás fejlődése, a bírói hatalom, a bíróság szervezeti kérdései és az ügyvédség szerepéről írt tanulmányait, vitairatait, levelezését és a szakmai-baráti eszmecseréit. Kiss Gábor, a Deák Ferenc Megyei Könyvtár igazgatója Degré Alajos, Zala megye történetírója címmel elemezte a tudós történeti kutatásait. Hangsúlyozta Degré hangoztatott levéltárosi hitvallását, amely szerint a levéltári szakfeladatok ellátása, így a levéltári rendezés és a forrásfeltárás különböző fokozatai fontosabbak, mint az ezt teljesen vagy részlegesen nélkülöző írások megjelentetése. Az előadó felvázolta Degré levéltári szakfeladatait, a kiállítások, konferenciák, szervezését, forrásfeltárásait és más értékteremtéseit. Kiemelte egyik legnagyobb vállalkozását, a Zala megyei helytörténeti lexikon létrehozását és helytörténeti írásait, amelyek a családtörténet, a község-, köz- és államigazgatás, a társadalom- és kultúrtörténet, a néprajz és a jogtörténet köréből kerültek ki. Felhívta a figyelmet Degré kutatási módszereire és jól kiépített kapcsolatrendszerére mint történetírói tevékenységének előfeltételére is. Az emlékülés ebéd után Béli Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi docense Degré Alajos és az Anjou-kori magánjog című előadásával folytatódott. Kiemelte Degré munkái közül az 1938-ban megjelent Kártérítés az Anjou-kori magánjogban című írását. Ez a mai napig folytatásra vár, és az egyik legkevésbé kutatott terület, a kártérítési jog jellemzőit tárgyalva a magyar középkor legfontosabb formulagyűjteményére, az 1251 körül létrejöttére notarial irányítja a figyelmet. Az előadó Bónis György Szent István törvényének önállósága c. munkáját vetette össze Degré művével. Ez az előadást Mezey Barna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára Zala megye börtönviszonyai 1848 előtt című előadása követte. Az előadó a fogház és a tömlöc etimológiáját és fogalmuk használatát elemezte, majd a vármegyeháza igazgatási és törvénykezési funkcióit ismertette. Kitért a megyeháza létesítésének körülményeire, majd a tömlöc építésére. Ez egy 1811. évi döntést követően kezdődhetett meg az egerszegi vár helyén. Az előadó egy 1825-ben készült inventárium adatait felhasználva adott tájékoztatást a börtön felépítéséről, fekvéséről és szerkezetéről, majd a fogház igazgatásáról, a személyzetről, a fogva tartottakról, fogva tartásuk körülményeiről és a rabmunkáltatásról szólt. Kiemelte, hogy a börtön tipikus modellje volt a reformkori átmeneti büntetés-végrehajtásnak. Ezt követően hangzott el Molnár András, a Zala Megyei Levéltár igazgatója A% igazságszolgáltatás szervezeti reformja Zala megyében 1848-ban című előadása. Előbb az áprilisi törvények elemzését hallhatták az érdeklődők, kiemelten, hogy a bírósági szervezet érintetlen maradt, de az úriszék és a földesurak bíráskodása megszűnt. Ezzel az átmeneti korszakkal eddig csak néhány írás foglalkozott, köztük Degré egyik munkája. О Zala 1848. évi központi közigazgatásáról írt, egyik megállapítása pedig az volt, hogy a Zala megyei kerületi törvényszékek mint új bíráskodási szervezetek működésének nincs nyoma. Ezt az előadó cáfolta, olyan források-76