LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - A Magyar Levéltárosok Egyesülete 2009. évi szakmai napja (Rőczei Lívia-Tóth Judit). LSZ 59. (2009) 2.

Hírek. hatók a múzeumokkal szemben megfogalmazódó elvárásokban is, hiszen az értelmezői attitűddel rendelkező látogató helyére egyre inkább az interaktivitást igénylő befogadó lép. Bár napjainkban az olvasás háttérbe szorulását, az olvasási szokások megváltozást tapasztaljuk, ennek ellenére a múzeum látogatottsága növekvő tendenciát mutat, aminek az az oka, hogy olyan sajátos kiállítási műfajt sikerült teremteni, ahol az érdeklődők számára vizuálisan közvetítik a szövegkultúrát. A múzeum tulajdonképpen egy újfajta közösségi színtérré vált, ahol a kiállítások mellett további színvonalas rendezvényekkel is próbálják becsalogatni az érdeklődőket. A diákoknak az irodalmi oktatást színesítendő a kiállításokhoz kapcsolódó drámapedagógiai foglalkozásokat tartanak, nyári olvasótábort, vagy épp a kisebbek részére drámatábort hirdettek. A LégyOtt-okon is igen színes a paletta, hiszen ennek keretében kávéházi hangulatban felolvasó esteket, irodalmi esteket szerveznek, de jó alkalom ez a kortárs magyar irodalommal való megismerkedésre is. Miklósi László, a Történelemtanárok Egyesületének elnöke a levéltárak és az oktatás kapcsolatáról beszélt (Anyakönyvek, levelek, fényképek papíron és neten — A levéltárak lehetőségei a közoktatásban). Lehet-e a megszokott módszerekkel tanítani? — hangzott el a problémafelvetés. A tanárt több minden is köti; elsőként a tanterv, illetve az, hogy a tanulókat olyan ismeretekkel vértezze fel, amelyek birtokában a különböző kimeneti mérések során a diákok megállják a helyüket. Nagyban behatárolja a tanítandó ismeretek körét a választott tankönyv is. A prioritások között elsőként a kompetencia-központúságot emelte ki az előadó, majd hangsúlyozta, hogy minden eddiginél fontosabbá vált a forrásközpontúság, valamint szólt a szinte világjelenségnek számító tendenciáról, miszerint egyre inkább felértékelődik a helytörténet és a családtörténet szerepe. Tartalmi változások, illetve hangsúlyeltolódás is jellemezte az utóbbi időket, mivel a régmúlttal szemben fontosabbá vált a közelmúlt, továbbá az eddig uralkodó politikatörténet helyett manapság már szélesebb spektrum jellemzi a történelemtanítást, előtérbe került pl. az életmód- és mentalitástörténet. Mindebben hol jelenhetnek meg és milyen szerepük lehet a levéltáraknak? Ezzel kapcsolatban két programot is ismertetett Miklósi László. Az egyik a Fővárosi Közoktatás-fejlesztési Közalapítvány által 2008-ban meghirdetett A% emlékezés kultúrája II. pályázat, amelynek keretében a diákok feladata az 1956. évi forradalom idején iskolájukban tanulók felkutatása és sorsuk alakulásának bemutatása volt. A másik az OMK (akkor még OM) által kiírt Családi Emlékezet Program, amelyben a tanulókat saját családjuk történetének feltárására bíztatták. Az előadó mondandóját a tanárok és levéltárak közötti együttműködés fontosságának hangsúlyozásával zárta, kiemelve, hogy szemléleti kérdés a „Találjuk meg egymást!" megvalósítása. A délelőtti program zárásaként Tilcsik György az utolsó előadásban elhangzottakat úgy összegezte, miszerint elkötelezett, levéltárat használó, ismerő tanárokra lenne szükség. A konferencia második, délutáni részében, amelynek levezető elnöke Tyekvicska Árpád volt, kimondottan a levéltárak közművelődési tevékenysége került a középpontba. Trostovszky Gabriella, a Magyar Országos Levéltár főosztályvezetője és Reisz T. Csaba, a MOL főigazgató-helyettese Megújuló közművelődési törekvések a Magyar Országos Levéltárban címmel tartották meg előadásukat. Először Reisz T. Csaba kereste a választ arra, vajon feladata-e a közművelés a levéltáraknak? Számba vette a kérdésre igenlő választ adó jogi alapokat (alkotmány, levéltári törvény, kulturális törvény), majd a vonatkozó szakmai anyagokat, valamint utalt a MOL közművelődési koncepciójára is. Kiemelte, hogy megváltozott a közművelődési feladatok jellege, a hagyományos formában — mint a látogatócsoportok fogadása — már nem működik ez a tevékenység. A statisztikák is alátámasztják ezt, hiszen az érdeklődők köre nem bővül, változatosabb programokkal viszont biztosítható a számuk szinten tartása. Végezetül említést tett a meglehetősen szűkös anyagi keretekről, ami — mint 89