LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Beszámoló a XXXI. Csongrád Megyei Levéltári Napok rendezvényeiről (Bagi Zoltán- Presztóczki Zoltán). LSZ 59. (2009) 1.

HÍREK BESZÁMOLÓ A XXXI. CSONGRÁD MEGYEI LEVÉLTÁRI NAPOK RENDEZVÉNYEIRŐL 2008-ban 31. alkalommal került megrendezésre a Csongrád Megyei Levéltári Napok rendezvénysorozata. Intézményünk immáron több évtizedre visszatekintő jó kapcsolatot ápol Makó önkormányzatával. így ez év október 6-án is a Maros parti város adott helyet a levéltár által szervezett tudományos—ismeretterjesztő ülésnek, amely két egymással összefüggő téma köré csoportosult. Egyrészt a reneszánsz év rendezvényeihez kapcsolódott (Történetek a reneszánsz korából), másrészt pedig uralkodók dél-alföldi utazásainak bemutatását tűzte ki célul. A Polgármesteri Hivatal dísztermében megrendezett ülést Makó alpolgármestere, Marosvári Attila nyitotta meg, aki maga is kiemelte az önkormányzat és a Csongrád Megyei Levéltár sikeres együttműködését. Ennek ékes példája, hogy nemrégiben jelent meg Makó város történetének hatodik kötete. Ezt követően a Csongrád Megyei Önkormányzat alelnöke, Zakar Péter nyitotta meg a levéltári napok rendezvénysorozatát. Immáron harmadik alkalommal került átadásra az Oltvai Ferenc-díj. Ez évben a kollégák szavazatai alapján Makó Imre hódmezővásárhelyi levéltáros érdemelte ki az elismerést. A díjat Vaskó Gyuláné Oltvai Klára és Biernacki Karol adták át. Ezt követően első előadóként Vekov Károly, a kolozsvári Babe§-Bolyai Tudományegyetem docense tartotta meg előadását Mátyás király és Kolozsvár címmel. Az erdélyi városban a magyar történelem két nagyformátumú uralkodójának a szülőháza található: Hunyadi Mátyásé és Bocskai Istváné. Hunyadi János közvetlenül második fia születése előtt költöztette Kolozsvárra várandós feleségét, Szilágyi Erzsébetet. Gyermekéveinek élményei meghatározták uralkodása alatt is Kolozsvár szász polgáraihoz való viszonyát. Igaz ez akkor is, ha 1458 után mindössze kétszer járt a városban: 1462-ben, és 1467-1468 telén. A második alkalom volt igazán fontos Kolozsvár életében, hiszen a forrongó országrészbe haddal érkező Mátyás újra megerősítette a szász polgárok kiváltságait és jogait, sőt ki is terjesztette azokat. Jogtörténeti előadása végén Vekov Károly leszögezte, hogy az uralkodó Kolozsvárral szembeni politikája szerves részét képezte várospolitikájának. Másodikként Blazovich László, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanár, az MTA doktora lépett a pulpitusra, hog}' megtartsa Zsigmond lengyel herceg magyarországi utazása című előadását. A Zsigmond lengyel herceg (később, bátyjai halála után lengyel király) több alkalommal is járt a Magyar Királyságban: 1498-1501, 1502 és 1505. Fennmaradt elszámolási könyve bejegyzései alapján tudjuk, hogy 1500. november 21. és 23. között mintegy tízfős kíséretével Szegeden is megfordult, itt töltött napjaiba is bepillantást nyerhettünk. Rövid szünetet követően Petrovics István, a Szegedi Tudományegyetem docense tartotta meg előadását A Dél Alföld és a magyar királyok balkáni hadjáratai a késő középkorban címmel. Az előadó mindenekelőtt a Dél-Alföld mint történeti régió fogalmát értelmezte a középkorban. A Magyar Királyság ezen vidékén két jelentős település emelkedett ki kedvező gazdasági vagy stratégiai fekvése miatt: Temesvár és Szeged. Előbbi 1315—1323 között Károly Róbert udvarának adott otthont, majd a 14. század végétől katonai szerepe felértékelődött. Szeged az előbb említettekhez képest más szempontból bírt jelentőséggel. Itt folytak az Levéltári Szemle, 59. (2009) 1. sz. 81-17.