LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Sóber Péter: Beszámoló a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltári Napjáról. • 2007. [LSZ 2007/1. 106-107. p.]

BESZÁMOLÓ A BÁCS-KISKUN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT LEVÉLTÁRI NAPJÁRÓL Hetedik alkalommal került megrendezésre Kecskeméten a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárának tudományos konferenciája 2006. október 19-én. A konferencia témáját természetesen az 50. évfordulóját idén ünneplő 1956-os forradalom és szabadságharc eseményei adták, címezz 1956-os forradalom Bács-Kiskun Megyében volt. Bányai Gábor, megyei közgyűlési elnök köszöntője után első előadóként Orgoványi István, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának kutatója az egész megyét lefedő forradalmi eseményekről számolt be a hallgatóságnak Az 1956-os forradalom és szabadságharc Bács-Kiskun megyében a források tükrében című előadásában. Orgoványi előadásából kiderült, hogy mindaz a szellemi pezsgés, ami a főváros kulturális-szellemi életére jellemző volt, az jóval kisebb mértékben ugyan, de Bács-Kiskun megye nagyobb városaiban is jelen volt. Sajátos megyei jelenség, hogy a forradalomnak itt két, egymástól független központja volt, Kecskemét, és a déli nagyváros, Baja. A forradalom első napjaiban — mint ahogy vidéken általában — nem történt komolyabb cselekmény, csak október 25-én kezdődtek a nagyobb méretű tüntetések Baján, de hangsúlyozni kell, hogy minden településnek megvolt a maga forradalma. Kecskeméten október 26-án a gyárakban kezdődtek a tüntetések, miközben a megyei védelmi bizottság tanácskozott. A bizottságban a katonai megoldás hívei kerültek többségbe. Ennek eredményeként október 28-ára Kecskeméten és Baján is felülkerekedett — szovjet katonai segítséggel — a kommunista hatalom. A forradalom alatt —- Orgoványi István kutatásai szerint — 57 ember halt meg, és 244-en sebesültek meg Bács-Kiskun megye területén. A budapesti forradalom győzelmével azonban felgyorsultak az események. Kecskeméten október 30-án megalakult a Bács-Kiskun Megyei Ideiglenes Nemzeti Bizottság, amelyben az MDP tagjai még többségben voltak. Ezzel párhuzamosan azonban megalakult az Alföldi Konzervgyár munkástanácsa, és a forradalmi katonatanácsok is. Baján október 30-án alakult meg a város nemzeti bizottsága, Kecskemét Város Ideiglenes Forradalmi Bizottsága pedig egy nappal később, október 31-én jött létre. Ekkor már a kommunista vezetők kezéből kicsúszott a hatalom, így november l-jén a megyeszékhelyen győzött a forradalom. A forradalom vezetői elhatározták, hogy november 5-től újra megindítják a munkát és a tanítást. Ennek vetett véget a november 4-ei szovjet támadás, majd megindult a kommunista hatalom restaurációja. Tóth Ágnes, az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézetének igazgatóhelyettese Vádlottak-vádak-ítéletek Bács-Kiskun megyében 1956 után címmel tartott előadást. Kiemelte, hogy 1956 novemberének végére folyamatossá vált a társadalomra gyakorolt megfélemlítő nyomás a karhatalom részéről. 1957 áprilisáig több mint 300 razziát tartottak a megyében, melyek során 3812 főt tartóztattak le. A történész a megyében folytatott peranyagokat is kutatta, és 434 olyan pert sikerült beazonosítania, amelyek az 1956-os forradalmi tevékenységgel voltak kapcsolatban. Kutatásai során 259 per iratanyagát dolgozta fel, ezekben a perekben 691 személyt ítéltek el. Minden vádlottról 33 adatot tartalmazó adatlapot készített. Ezek alapján egy személyi adatbázist hozott létre, amelyet tovább lehet és kell fejleszteni a megyei levéltárban található periratok további feldolgozásával. Fűzi László irodalomtörténész, a Forrás című kecskeméti folyóirat főszerkesztője mutatta be a most megjelent levéltári kötetet, melynek címe 1956 Bács-Kiskun megyé-106