LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Pásztor Cecília: Nógrád-Novohradi Levéltári Nap Losoncon. • 2006. [LSZ 2006/2. 96-97. p.]

ta ismereteinket. Böszörményi István arról beszélt és azt mutatta be képek segítségével, hogy milyen lehetett Losonc Perliczi korában (Losonc a 18. század első felében). Minden bizonnyal az orvos is tagja volt annak a kezdeményezésre kész társadalmi körnek, amelybe beletartozott pl. Ráday Pál, Szilassy József és Kármán József, és amely nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Losonc gazdasági és kulturális központtá, a „Felvidék Debrecenévé", ,,Nógrád vármegye legpallérozottabb városává", a református kisvárosból sokszínű centrummá vált. Puntigán József Losonc neves orvosai között a hosszú életű Buday Plichta Somát mutatta be, kitérve a 19. század második felében és a 20. század elején tevékenykedő járványorvos valóban szerteágazó társadalmi szerepvállalására (a tűzoltóegylet megalapítója, a tanítóképzőben ingyen oktató tanár, a közművelődési egylet és a kaszinó választmányi tagja, szakmai társulatok tagja, királyi tanácsosi cím birtoklója). Mária Adamová Losonc kórházai címmel tartott előadásában rendkívül részletesen ismertette azt a hosszú, a 19. század elejétől egészen a második világháború utáni évekig tartó folyamatot, amelynek során a helyi szegényházat, ispotályt a katonai és modern városi kórházak váltották fel. Jozef Drenko végül Losonc egészségügye a 19. században címmel tartotta meg előadását. Megtudhattuk, mely betegségek okozták akkoriban a legtöbbek halálát, milyen intézményei, karitatív kezdeményezésű segélyszervei voltak a városnak, végül az előadó egy sor kuriózumot vonultatott fel a megye egészségügyéből. Szó esett nógrádi sziámi ikerpárról, hatos ikrekről, óriásgyermekről, egy 52 utóddal megáldott édesapáról és más kuriózumokról is. A konferencián elnöklő Hausel Sándor záró szavait, illetve a Nógrád megyei és losonci orvostársadalom képviseletében megjelentek emlékbeszédeit követően koszorúk kerültek Perliczi emléktáblájára, a Fekete Sas patika falára. Pásztor Cecília 97