LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Fábián Edit: Beszámoló a XIX. Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokról. • 2004. [LSZ 2004/4. 71-73. p.]

BESZÁMOLÓ A XIX. HAJDÚ-BIHAR MEGYEI LEVÉLTÁRI NAPOKRÓL A XIX. Levéltári Napokat 2004. október 14-15-én rendezte meg a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár. Bár erre eddig hagyományosan májusban került sor, ebben az évben az álmosdi csata évfordulójához igazodott a rendezvény, a Bocskai-szabadságharc 400. évfordulójának megünneplése kapcsán. A levéltári napot Juhászné Lévai Katalin, a Megyei Közgyűlés elnöke nyitotta meg a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Árpád-termében. Az elnökasszony reményét fejezte ki, hogy a XXXI. Levéltári Napokra már egy új épületben kerülhet sor. Ezt követően Levéltári barangoló c. sorozatunk keretében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárat mutatta be igazgatója, Dobrossy István. Felidézte Borsod-Abaúj-Zemplén megye történetét, valamint összehasonlítást tett a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár között a kiadványozás terén meghatározó korszakhatárok, a legrégebbi városi jegyzőkönyvek és megyei iratok tekintetében is. Mondandóját egy Kazinczy-idézettel zárta, jelezve az írónak a sátoraljaújhelyi fióklevéltárban is élő szellemiségét. Dobrossy István előadása után a megyei helytörténeti pályázat első helyéért járó díjat vehette át Húsvéth András A hajdúnánási zsidóság a kezdetektől 1848-49-ig c. pályaművéért. Ezt követően kezdetét vette a Bocskai-szabadságharc és a hajdúk letelepítésének 400. évfordulójára rendezett tudományos konferencia. Az előadók határon innen és túlról érkeztek, így a szabadságharc, valamint Bocskai alakjának és a hajdútelepítéseknek számos nézőpontból való, komplex megközelítésére is lehetőség nyílt. Elsőként Nagy László hadtörténészt hallhatták a jelen lévők, aki Bocskai István a magyar történelemben c. előadásában utalt azokra a tényezőkre, amelyek hozzájárultak a szabadságharc sikeréhez; így Bocskai taktikai érzékére, hadvezéri tudására, vagyonára, emberismeretére, kényszerhelyzetére és szerencséjére is. Megemlítette, hogy Bocskai olyan egyezséget kötött, amilyet adott körülmények között lehetett. Igazi európai gondolkodású politikus volt, akit növekvő hatalma megértőbbé, kompromisszumkészebbé tett. A korabeli Európa miliőjét vázolta fel Barta János, a Debreceni Egyetem Történettudományi Intézetének professzora, aki elmondta, hogy Európát ekkor konfliktusok, háborúk, valamint uralkodók, hadvezérek elleni merényletek jellemezték. Bocskait Európa számára a protestánsok védelme tette jelentőssé. Ezután Bársony István, a fent említett intézet oktatója, Debrecen és Bocskai, valamint a város és a hajdúk kapcsolatát vizsgálta. Mondandója összegzéseként megállapította, hogy Bocskai kiváltságai lényegesen nem változtattak a város fejlődésén, és a szabadságharcban betöltött, rövid ideig tartó vezető szerepét inkább külső, katonai okoknak köszönhette, semmint elkötelezettségének. A hazai előadók után a Szlovák Levéltáros Egyesület elnökét, Nóvák Veronikát hallhatták az érdeklődők. Tőle megtudtuk, hogy számos, eddig fel nem tárt forrás található a Bocskai-szabadságharcra vonatkozóan Szlovákiában. A kutatást a városi iratanyagokra összpontosítani célszerű megkezdeni, mert a megyei levéltári fondokban korlátozott mennyiségben maradtak csak fenn a szabadságharcra vonatkozó források. Az előadó utalást tett a családi levéltárakban fellelhető iratokra is, amelyek szintén a kutatás tárgyát képezhetik. 71