LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Vékonyné Kovács Gabriella: A X. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltári Napok. • 2004. [LSZ 2004/2. 84-86. p.]

A X. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI NEMZETKÖZI LEVÉLTÁRI NAPOK 2003. szeptember 25-26-án, immár 10. alkalommal rendezték meg a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Nemzetközi Levéltári Napokat. A rendezvény előadásai két témát öleltek fel: Rákóczi és kora a források tükrében, valamint a 250 éve újjáépült Nyíregyháza múltja. Az ünnepélyes megnyitón köszöntőt mondott Kiss Gábor, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés alelnöke, aki kiemelte, hogy a hagyományok felelevenítése, a térség fejlődését mozdítja elő, Rákóczi Ferenc példaképül szolgálhat a mai közszereplés résztvevőinek. Visszatérő esemény a levéltári napok keretében, a honismereti pályázat eredményhirdetése. A pályázatot a Jósa András Múzeum, a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár, a Nyíregyházi Főiskola Történettudományi Tanszéke és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár közösen hirdette meg. A pályázat témája a megye múltjával — település- és művelődéstörténetével — állt kapcsolatban, valamint a két nagy évfordulóhoz kapcsolódott. Az idei évet rendkívüli érdeklődés jellemezte, ezt bizonyítja az is, hogy 27 pályamunka érkezett be, általános iskolásoktól a nyugdíjasokig nyújtottak be pályázatokat. Ezután következett a Pro ^rc/j/vo-emléklapok átadása, amelyet a levéltár munkájának támogatásáért ítéltek oda. Az érdeklődők először Czövek István Rákóczi és Európa c. előadását hallgathatták meg. Az előadó rámutatott arra, hogy a Rákóczi-szabadságharc összekapcsolódott az észak-európai háborús konfliktussal. Rákóczi házassága révén kialakult kapcsolataival igyekezett erősíteni pozícióját Európában; német fejedelmi családokkal, sőt, a francia királyi család egyik hölgytagjával is rokonságba került. Amikor I. Péter orosz cár szövetséget kötött Rákóczival, Magyarország számára ez az egyezmény kétségtelenül a nemzetközi elszigeteltségből való kilépést jelentette. Kovács Ágnes előadásában Rákóczi Ferenc és Károlyi Sándor kapcsolatát mutatta be. A Rákóczi-szabadságharc esetében a hős-antihős ellenpárt Rákóczi és Károlyi testesítette meg. Ez az ellentét a szatmári béke, illetve az odáig vezető tárgyalások megítélésében csúcsosodott ki. Rákóczi és Károlyi másképp ítélte meg a külső segítség esélyeit. XIV. Lajos támogatta a felkelést és elismerte Rákóczi fejedelemségét, de célja csak a Habsburg-hatalom megrendítése volt. Rákóczi a francia politikában csalódva elfogadta I. Péter cár együttműködését. Károlyi azonban 1710-171 l-ben már csak a Béccsel kötendő kompromisszumban reménykedett, 1711 januárjában az uralkodóházzal történő megegyezést tartotta a legkedvezőbb megoldásnak a szabadságharc lezárására. A nézetkülönbség oka emellett a két politikus személyiségében keresendő, a Rákóczi és Károlyi származása, politikai helyzete, műveltsége és társadalmi környezete közötti különbségben. A délelőtti előadássorozatot Csatáry György előadása zárta, amely A Rákócziszabadságharc Bereg megyei forrásait mutatta be. Az iratanyag, amely Beregszászon található, a következő részekből áll: 84