LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Ruzsa Éva: Beszámoló a 2003. évi Tolna Megyei Levéltári Napról. • 2003. [LSZ 2003/4. 75-77. p.]

családok „sikertörténetei mellett" az előadó szólt a csőd szélére jutottakról, a későbbi dzsentrik prototípusairól, kivételként említve az egyetlen, még visszakapaszkodni tudó Dőry Lajost. Kaczián János ny. főlevéltáros a Civil társadalom a Dualizmus korában címmel tartott előadása az 1840. évi szabályozástól a forradalom és szabadságharc leverését követő időszakon át a '60-as évek végének kibontakozásig, illetve az azt követő törvényi és rendeleti szabályozásig, a millenniumi évek hozta újabb fellendüléséig tekintette át az egyesületek történetét. Nem egy száraz, rendszabályoktól és azok ismertetésétől szóló beszámolót kaptunk, mert a változásokat az irodalom, az építészet, a tudományos élet eredményeire való kitekintéssel együtt közölte. Ezt követően a jellegük, céljaik szerint bemutatott egyesületek számáról, taglétszámuk alakulásáról beszélt. Előadásának zárásaként az egyesületek mint a civil társadalom és az állam közötti érdek- és értékütközéseiröl, ezek kioltódásáról, újabbak keletkezéséről, majd intézményesüléséről szólt. A konferencia zárásaként Dobos Gyula, a Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára igazgatója Perczel Dezső karrierjéről szóló előadását hallgathatták meg az érdeklődök. Az előadó bevezetésként egy rövid családtörténeti áttekintést adott, hiszen a Perczel család kiváló személyiségei egy olyan családból származtak, amely reprezentálta a középbirtokos nemesség történetét az 1790-es évektől „kezdődő" hosszú 19. században. Egyrészt a magas gyermekszám következményeként a birtokosztódással, másodsorban előbbivel párhuzamosan — a tanulással, a megyei hivatali pályára való lépéssel, harmadszor az egy családon belüli, sőt testvérek közötti világnézeti divergencia által (a konzervativizmus és a liberalizmus egyénenkénti képviselete révén). Perczel Dezső életpályájának hiteles megrajzolása elkerülhetetlenné tette az apja, Béla, Perczel Mór és Miklós fiatalabbik fivére politikai karrierjére való utalást. Életpályájuk a főbb csomópontokon azonos volt: mindketten jogi tanulmányokat folytattak, a megyei hivatalokban kezdték meg működésüket, országgyűlési képviselők voltak, sőt a képviselőházi elnökséget is ellátták, igaz, Dezső — apjától eltérően — minisztersége után kapta meg ezt a fontos pozíciót. Ezeken kívül még más kapcsolódási pontokat is bemutatott az előadó: a megyei vasúti hálózat bővítésében való részvételüket, a pártjukban játszott aktív szerepüket, a sajtó személyüket érintő kedvező recepcióját. Az előadás azonban nem az apa-fiú párhuzamot hangsúlyozta, hanem Dezső egyéni karrierjét. Bemutatta a minisztersége alatt a közigazgatásban bekövetkezett változásokat, majd részletesen kitért a parlamenti elnökként nevéhez fűződő ún. zsebkendőszavazásra, a politikai karrierjében ennek következtében bekövetkező változásra, amely haláláig kísérte. E négy korreferátummal lezárult a konferencia. Öt kiváló előadást hallhattunk, amelynek — akárcsak az előző évi jubileumi ünnepségnek — anyaga rövidesen kötetben is napvilágot lát, így tartalmukkal a jelen nem lévők is megismerkedhetnek. Rúzsa Éva 11