LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Levéltári napok, konferenciák - Polgár Tamás: Beszámoló a XX. Vas Megyei Levéltári Napról. • 2003. [LSZ 2003/3. 87-89. p.]
BESZÁMOLÓ A XX. VAS MEGYEI LEVÉLTÁRI NAPRÓL Immáron 20. alkalommal, ez évben 2003. április 23-án került megrendezésre a Vas Megyei Levéltári Nap. A hagyományos Szent György-napi időponthoz kötődő konferencia az intézmény új épületének előadó- és kiállító termében került megrendezésre Településközpontok Vas megyében a 11-20. században címmel, tematikájában a megyei településközpontok történeti topográfiájának, funkcióváltozásainak, általában történetiségének a vizsgálata volt. Az előadók által felvonultatott, funkcionálisan jól felépített szemléltetés — térképek, tervrajzok, fényképek — kitűnően szolgálta a megcélzott tematika vizuális megjelenítését. Az egységes rendezőelv mellett az elhangzott tíz előadás a tartalmi, módszertani megközelítés széles skáláján mozgott. A recenzens sem számított arra, hogy egy-egy város főtere, vagy teljes topográfiai elemzése kapcsán a vizsgálati szempontok minő sokasága kapcsolódhat a fenti tematikához; így mentalitás-, választás-, művészet-, illetve kultúrtörténeti megközelítésű munkákat is hallhattunk. A konferencia levezető elnöki tisztét Hudi József, a Dunántúli Református Egyházkerület Levéltárának igazgatója töltötte be. A programot Németh István, Vas megye főépítésze nyitotta meg. A konferencia első előadója Bácskai Vera professzor-asszony {ELTE BTK) volt, aki A köztér: sűrített emlék — mentális térkép c. nagy ívü előadásában városszociológiai, mentalitás- és várostörténeti kérdésekről szólt. A városi közterek, valamint kiemelten egy város főtere a város lakóinak tapasztalatát, sűrített emlékezetét mutatja. A mentális térkép e sűrített emlékezet megvalósulásáról, tehát magáról a városról, vagy akár csak a főteréről a városlakóban vagy idegenekben kialakult képet jelenti. Az előadó elméleti bevezetője után számba vette mindazokat a lehetséges funkciókat, amelyek egy város központjának sajátosságai lehetnek; kulturális, szakrális, társadalmi, gazdasági tényezőket említve. Bácskai Vera a reformkori lapokból, illetve külföldi memoárokból idézve elevenítette fel néhány magyarországi város 19. századi mentális térképét. Végezetül egy mai problémára hívta fel a figyelmet: napjainkban Magyarországon a történelmi belvárosok társadalmi érintkezésben betöltött szerepét sokkal inkább a nagy bevásárló központok, plazák veszik át. A nyitó előadást két régészeti megközelítésű téma követte. Kiss Gábor, a szombathelyi Savaria Múzeum régésze Vas vármegye gazdaságföldrajzának és fontosabb gazdasági központjainak feltérképezésére tett kísérletet Topográfiai megfigyelések Vas vármegye Árpád-kori piachelyeihez címmel. Az előadás Vas vármegye kilenc, tatárjárás előtt biztosan piachellyel rendelkező települése közül három (Szombathely, Kőszegszerdahely, Hétföhely) adottságait elemezte az általa felállított kritériumok alapján. Az elemzés során •— a topográfiai adottságokon túl — a települések úthálózatban elfoglalt helye, egyházszervezethez való viszonya, lakott településsé válásának időpontja, birtoklásának kérdése és még számtalan egyéb tényező szolgáltatta a vizsgálat szempontjait. Kiss Gábor a piackörzetek térképre vetítésével szemléltette az akkori kereskedelmi központok topográfiáját, előadásnak végén pedig 11 pontban összegezte a vasi piaccal rendelkező települések közös jellemzőit. 87
