LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Dancsecz Mónika–Tatai Zsuzsanna: "A város térben és időben": Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltárának II. Levéltári Napja. • 2003. [LSZ 2003/1. 81-83. p.]

Bécsújhely Soprontól kért hóhért a bírói ítéletek végrehajtására. Megtudhattuk, hogy Sopron szinte „városszövetséget" alkotott Kőszeggel, Szombathellyel, Sárvárral, Csepreggel és Rohonccal; piacain pedig kölni és augsburgi kereskedők is árulták portékáikat. Kifejezetten jó kapcsolatot építettek ki cseh és morva városokkal, az alsóausztriai Béccsel és Bécsújhellyel, a 16. századtól pedig a közeli mezővárosokkal is. Az előadást követően Gimesi Szabolcs polgármester ünnepélyes keretek között az emlékülés szervezőinek és előadóinak egy-egy emléklapot, illetve a mai város szépségét bemutató fotóalbumot adott át, valamint „aranyéremnek álcázott" csoki tallérokkal lepte meg őket. A konferencia második részét Etényi Nórának, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docensének A kora-újkori Sopron a nagypolitikában c. előadása nyitotta meg. Az előadó egy 17. századi metszet segítségével vázolta fel a város természeti adottságait, kül- és belvárosi viszonyait, közigazgatási helyzetét és pezsgő kulturális életét. Kiemelte, hogy Sopron tudatosan alakította nemzetközi politikáját, kapcsolatrendszerei tovább erősödtek, korszerűsödtek, főleg a távoli Nürnberggel. Ezzel párhuzamosan az országos politikai életben is egyre meghatározóbb szerepet kapott a város. Ezt bizonyítja, hogy a 17. században négy alkalommal is tartottak országgyűlést Sopronban: 1622-ben, 1625-ben, 1634-35-ben és 1681-ben. Az előadó a korabeli sajtó segítségével jellemezte ezen országgyűlések tevékenységét, kiemelve az 1681. évit, ahol Esterházy Pált az ország nádorává választották. A diétát élénk nemzetközi érdeklődés kísérte, hiszen olyan fontos problémák vetődtek fel, mint az uralkodóház, vagy a készülődő török háború kérdése. Ezt követően a konferencia résztvevői Zimányi Vera, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanára Luxusellenes városi statútumok Sopronban a 17. században c. előadását hallgathatták meg Németh Ildikó, Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára fő levéltárosának tolmácsolásában. Az előadás a 16. századi francia- és magyarországi népsűrüségi adatok összehasonlításával kezdődött, amelyből kiderült, hogy amíg Franciaországban 34-40 fő lakott egy négyzetkilométeren, addig hazánkban 10 fő/km2u

volt a népsűrűség. így lehetőség nyílt nagyobb arányú állattenyésztésre és a magyarországi települések, köztük Sopron is, éltek ezzel a lehetőséggel. A kimutatások szerint 1570-ben a városban 62 kg hús jutott egy lakosra, később az étkezési szokások megváltoztak, a kenyér- és tészta fogyasztása növekedett meg. A 17. században a rossz termés és a harci események következtében néha éhínség is beköszöntött, ezzel arányosan a luxuscikkek ára csökkent, így nemcsak a jómódúak, hanem az alacsonyabb társadalmi rétegek is vásárolhattak belőle. Sopron városának tanácsa 1619-ben és 1654-ben statútumokkal próbálta megakadályozni a fényűzés elharapózását és a mértéktelen pompát. A következő előadást Dominkovits Péter, Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára főlevéltárosa tartotta Sopron mint a dunántúli nemesség egyik iskoláztatási célpontja a 18. században címmel. Kifejtette: a soproni középfokú iskola létrehozásának kérdése már az 1619-20. évi országgyűlésen is felmerült. Az evangélikusok után a jezsuita rend 1636 őszén nyitotta meg város katolikus gimnáziumát, a továbbiakban ennek egyes jellegzetességeiről szólt az előadás. Az előadó először a tanulók jogállását vizsgálta, kiemelve az 1720. esztendőt, amikor a diákok 31%-a nemes, 11,8%-a polgár és 57,2%-a jobbágy, illetve mezővárosi polgár volt. Ezt követően a hallgatók területi hovatartozásáról szólt, amelyből kiderült, hogy Vas, Zala, Veszprém, Mosón és Sopron 82