LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Levéltári napok, konferenciák - Polgár Tamás: A XIX. Vas Megyei Levéltári Nap. • 2002. [LSZ 2002/3. 86-88. p.]
A XIX. VAS MEGYEI LEVÉLTÁRI NAP 2002. április 25-én immár 19. alkalommal került megrendezésre a Vas Megyei Levéltár szakmai napja Szombathelyen. A hagyományosan a György-napi időponthoz kötődő konferencia címe: Iparűzők, kereskedők, vállalkozók Vas megyében a 14-20. században volt. A megszokott időponthoz egy, a hagyománytól eltérő, de várhatóan ugyancsak hagyományossá váló tényező társult: e konferenciának első alkalommal szolgált helyszínül a Vas Megyei Levéltár új épületének előadó- és kiállítóterme. A konferencián elhangzott kilenc előadás más-más nézőpontból gazdagította ismereteinket a Vas megyei iparosokkal, kereskedőkkel, vállalkozókkal kapcsolatban. A levezető elnöki tisztet Bácskai Vera professzor asszony töltötte be, a programot Kiss Sándor, a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara titkára nyitotta meg nagyszámú érdeklődő előtt. A konferencia első előadója Bariska István, a Vas Megyei Levéltár Kőszegi Fióklevéltárának vezetője Iparosok, kereskedők a 14-17. századi Kőszegen c. előadásában a polgár város három évszázadnyi történetébe ágyazta be a céhek, kereskedők históriáját. A város céhei nemcsak a szorosan vett termelőtevékenységben vettek részt, hanem világi, egyházi épületek létrehozása is fűződik a nevükhöz. Az előadó bemutatta a 14-16. sz. kőszegi kereskedelmének főbb irányait mind az export mind az import oldalról. Külön hangsúlyt kaptak az elemzésben a kereskedelmi konjunktúra szabályozó tényezői is. Bariska István a városi önkormányzat vizsgálatánál kiemelte, hogy azok a „gyüttmentek" (máshonnan betelepült kőszegi polgárok), akik a kőszegi kereskedelemből gazdagodtak meg, polgárjogot szereztek ugyan, de a város önkormányzatába nem kerültek be. A konjunktúra lecsengése után a 16. sz. végén a kőszegi kereskedelem is válságba került. Ekkortól a hitelügyletek is nagyobb teret kaptak, ami főleg áruhitelt jelentett. Az előadásból az ehhez kötődő behajtási technikákról is színes képet kaphattunk. A második előadó Dominkovits Péter főlevéltáros (Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára) a privilegizált püspöki mezőváros kora újkori kereskedelméről szólt Kereskedők Szombathelyen a 17. század első felében, c. előadásában. A település 17. századi kereskedelmi kapcsolatairól keveset tudunk. Jelenlegi ismereteink szerint Szombathely polgárai mind a nyugat-dunántúli térségben, mind a Felvidék nyugati részéig, illetve a bécsi medencéig kiterjedő térségben élénk kereskedelmi tevékenységet folytattak. A városvezető nemes-polgár rétegből több család is folytatott kereskedelmi tevékenységet.(pl. a Hetésy, Kenézy Szabó család tagjai) Az előadó szerint a szombathelyi kereskedők nem egyfajta árucikkre specializálódva végezték tevékenységüket, de azok közül kiemelkedően fontos volt a méz. Szombathely kereskedelmi tevékenységének értékelésekor egy, a 16. sz. végétől egyre erősödő folyamatot látunk, bár ez arányaiban messze nem érte el a térségben nemzetközileg is jegyzett Győr erődvárosét. A rövid szünetet követő harmadik előadó Benczik Gyula levéltáros (Vas Megyei Levéltár) A szűrszabók Vas megyében a 17. században címmel tartott előadást. A szerző Őriszentpéter példáján mutatta be egy szabócéh történetét az alapítástól a 17. századig. A céh alapításával összefüggött a földesúri terhek alóli mentesülés vágya is. A szabócéh nemcsak termelő munkát végzett, hanem a kereskedelmi tevékenységet is lebonyolította. 86
