LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Levéltári napok, konferenciák - Márfi Attila: Beszámoló a IV. Győri Levéltári Napról. • 2002. [LSZ 2002/2. 86-91. p.]
terem díszítése és a freskók elkészítése Schaller István győri festőművész nevéhez fűződik, aki Nyugat-Dunántúl jelentős mester volt (freskóinál Paul Tróger művészetének hatása érzékelhető). A terem freskóinak tematikája az államalapítás és a bencés rend történetének összefonódását tükrözik. Erre a falfestményeken kívül, az épületben található Szent István és Szent Benedek szobrok is utalnak. A mennyezeten látható freskók a keresztény erények allegorikus alakjait ábrázolják, mint a hit, remény, szeretet, igazság és a mértékletesség. A terem nyugati falán az isteni bölcsesség kinyilatkoztatását, és a hit kinyilvánítását (angyali üdvözlet) ábrázolta a művész. Az oldalfalak félköríves kiképzésű alakzataiban már a földi események kaptak hangsúlyt, pontosabban a magyar történelem, az államalapítás történéseit elevenítették meg a festmények. Az előadó külön felhívta a figyelmet, a freskókat tagoló emblémákra is, amely kis képek alkalmazása a barokk stílus közkedvelt műfaja volt. Az itt látható emblémák azon általános erényeket ábrázolják, mint a munka, szorgalom, nyugalom, elmélkedés, béke és az önvizsgálat. Végül Székely Zoltán összegzésként a barokk termet díszítő festményeket a 18. sz. közepének jellegzetes stílusjegyeit alkalmazó. értékes művészeti alkotásként értékelte. A szünetet követően Hegedűs Zoltán a megyei levéltár levéltárosa Fejezetek Mosón megye levéltárának históriájából c. előadása következett. Az előadó, mint mondta, egyegy részlet kiragadását vállalhatta csak. E részletekből is számos történeti értékű információt tudhatott meg a hallgatóság: a nemesi vármegye kialakulását, és az írásbeliség elterjedését követően vált fontossá a megyei dokumentumok valamilyen szintű kezelése. Először ládákban tárolták, majd a 18. sz. elején elkezdődött megyeszékház felépítése után az iratok jobb körülmények közé kerültek, és két tisztviselő kezelte az irattárat. Később egy aljegyző is tartozott a kezelőkhöz, és II. József uralkodása alatt két írnok került a hivatalba. 1813-tól alkalmazták az első archiváriust, és 1842-ben került a levéltárhoz az első levéltárnok. A neoabszolutizmus alatti bürokrácia pozitív hatásaként az iratok selejtezése, rendezése és a hivatali ügymenet rögzítése mindenképpen jól szolgálta a forrásanyag áttekintését, amely 1668-tól kezdődően tartalmazta a történeti értékű dokumentumokat A századfordulót követően már három helységben őrizték a megyei iratokat. Fontos változást hozott a gyűjtemény számára, amikor 1923-ban Mosón megyét Győrhöz csatolták, ekkor a munkaidejének nagyobbik részét a főszolgabírói hivatal vette igénybe. Újabb költöztetésre 1945-ben került sor, amikor a nagyobb károsodás elkerülésére a hédervári kastélyba telepítették az iratokat egy részét. Ezt követően kapott szót Lukácsi Zoltán az újonnan megalakult Győri Egyházmegyei Levéltár igazgatója, hogy a régi-új intézményt bemutassa. Bevezetőjében kitért arra, hogy a győri egyházmegye az ország legősibb és legnagyobb régiója, amelynek története nem választható el Nyugat-Magyarország egészétől. Annak ellenére, hogy a török hódoltság alatt az egyházi dokumentumok megsemmisültek, és az azóta keletkezetteket a napóleoni hadmozdulatok idején kitört tűzvész is károsította. A rendszerváltás után adódott arra lehetőség, hogy önálló egyházmegyei gyűjtemény létrehozásán fáradozzanak, ami 2000-ben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma segítségével valósulhatott meg. A megyéspüspök két kanonoklakást adományozott az új intézmény otthonául. A három munkatársat foglalkoztató gyűjtemény 2000-ben önálló 89
