LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Levéltári napok, konferenciák - Márfi Attila: Beszámoló a IV. Győri Levéltári Napról. • 2002. [LSZ 2002/2. 86-91. p.]
kíméletlen végrehajtása miatt, hanem mert a kivégzés után is éltek a családtagokkal szemben a megfélemlítés eszközeivel. A koncepciózus politikai perek akkor kezdődtek, amikor 1957 első felében az új politikai hatalom megerősödött annyira, hogy a megtorlások hátteréül is szolgáló rendfenntartó erők, igazgatási és jogi szervek "kondícióit csatasorba állíthatták". A Földes perrel mindenképpen példát akartak statuálni, a "kommunista mozgalom elárulásának" vádjával. A megtorló eljárás első szakaszában Földes Gábort négy fő bűncselekménnyel vádolták, de két vádpont alapján ítélték el: a győri forradalmi eseményekben vitt szerepe, és az úgynevezett mosonmagyaróvári ügy miatt. Különös hangsúlyt kapott az eljárás során Gyepes Istvánnak, a megyei bíróság elnökének 1956-os "mosonmagyaróvári botlása", aki az új politikai hatalomhoz való igazodásaként nagyobb pert produkált az ügyből. A helyi első fokú (halálos) ítélet kihirdetése után Földes nem fellebbezett. Viszont a családja igen, akik befolyásos művész (Major Tamás) és politikus köröket is felkerestek az ítélet enyhítéséért. Még Kádár Jánoshoz is eljutott a kérelem Major közvetítésével, de a pártfőtitkár farizeus módon "nem kívánt közbeavatkozni". Földes édesapja többször találkozott Ledényi Ferenccel is, a másodfokú tárgyalás bírójával, aki ugyan helyben hagyta a halálos ítéletet, de a gyilkosság vádja kiesett a vádpontok közül. Ezért az ítélet bizonytalanná vált, és volt remény arra, hogy az ismételt kegyelmi kérvényt elfogadják. Az Elnöki Tanács 1958 januárjában tárgyalta két másik kérvénnyel együtt a Földespert, és a parázs vita és nézetkülönbségek ellenére sem gyakoroltak kegyelmet. Az akkor zajló Nagy Imre perrel párhuzamot vonva indoklásként az is elhangzott a megtorló apparátus berkeiben, "hogy lehet kegyelmet adni a győri Nagy Imrének, ha el akarjuk ítélni Nagy Imrét". Egyébként az Elnöki Tanács azon tagjai, akik támogatták Földes kegyelmi kérvényét, hamarosan kikerültek a testületből. Szakolczai eddig nem volt ismert, és kutatásainak eredményét egy nagyobb lélegzetű szintézisben is közzé fogja tenni. Szintén az 1956-os forradalom helyi eseményeiről szólt a következő előadás is. amelyet a korabeli, archív filmfelvételek felhasználásával Bana József Győr Megyei Jogú Város Levéltárának igazgatója tartott meg 1956 eseményei Győr-Sopron megyében dokumentumfilmek alapján címmel. A bevezetőben elhangzott, hogy nyolc évvel ezelőtt volt az első '56-os eseményeket bemutató kiállítás, ahol már korabeli filmfelvételeket is lejátszottak. Azóta egyre fokozottabb az érdeklődés az archív felvételek iránt, főleg a Nemzeti Filmarchívum, a szomszédos országok, és a BBC dokumentumaiból válogatva. Az előadás legfontosabb szemléltető anyaga is ez utóbbi társaság anyagára épült, az Amit a BBC látott c. dokumentumfilm a régiót érintő részleteiből válogatva. Az előadó ezekből a felvételekből ollózva először a Sopronban forgatott filmből mutatott be részleteket, tekintve, hogy az ún. győri eseményeket indukáló hatások Sopronból jutottak el a városba. Az archív tekercsek a városképről, tömegekről, ledöntött szobrokról adnak képet, és egy interjú is látható a forradalmi tanács tagjaival. A következő helyszín már Mosonmagyaróvár, ahol október 31-én forgatott a csoport a vérengzések után. A riportfilm az áldozatok temetéséről, temetőkről közölt részletek és a sortűz szemtanúival készült interjúkat is tartalmazza. A következő napon már Győrben készültek felvételek, amelyek a várost, mint a Nyugat kapuját mutatták be, és közöltek egy interjút Szigethy Attilával, a Dunántúli Nemzeti 87
