LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Levéltári napok, konferenciák - Bagi Zoltán: A Csongrád Megyei Levéltári Napok. • 2002. [LSZ 2002/2. 81-85. p.]
Az ülést levezette és zárszót mondott Blazovich László, a Csongrád Megyei Levéltár igazgatója. A következő nap (október 10.) délutánján a mórahalmi Móra Ferenc Általános Iskola és Szakiskola könyvtárában folytatódott a Levéltári Napok rendezvénysorozata Képek a város történelméből címmel. Az itt megjelenteknek Nógrádi Zoltán polgármester köszöntőjében röviden vázolta a település múltját a tanyaközponttól a várossá válásig, majd Blazovich László levéltár-igazgató megnyitotta az ülést. Az első előadást Berta Tibor levéltárigazgató-helyettes tartotta meg Az alsótanyai tanyai iskolák története az "első államosításig" címmel. A szegedi külterületen a tanyásodási folyamat a 15-16. században kezdődött Mórahalmot a 18. század harmincas éveiben egy királyi adomány levél értelmében kapta meg Szeged, és egy évszázaddal később oly mértékben megnőtt a tanyák száma, hogy a város szükségét érezte a közigazgatás kiépítésének. Ezzel párhuzamosan a szegedi külterületen élők, illetve az egyház egyre inkább szorgalmazta a tanyai iskolák létrehozatalát, de ehhez a városatyáktól semmiféle segítséget sem kaptak. Az előadó adatok egész sorával mutatta be az 1830-as évek végétől az Eötvös József-féle tanügyi reformig (1868) tartó folyamatot, amely során — sok viszontagság után — kialakult a tanyai iskolarendszer. G. Tóth Ilona főlevéltáros A közigazgatási kirendeltségektől a kistérségi központokig c. előadásában Mórahalom 1849 és 1989 közötti történetét tekintette át. A neoabszolutista rendszer centralizmusa a tanyavilág megszüntetésére törekedett — hiszen az nehezen volt ellenőrizhető a hatalom számára. A tanyák számának rohamos emelkedése a 19. század második felére megkövetelte a közigazgatás kiépítését, az állandó orvosi felügyeletet, a rend megőrzését és a postarendszer megszervezését. A két világháború között Alsótanyaközpontot Szegeddel már vasútvonal és rendszeres buszjárat kötötte össze. 1945 után Alsótanyaközpont újabb nagy változáson ment keresztül: 1950. október 20-án Mórahalom önálló településsé lett. 1970-ben nagyközséggé, majd tizennégy évvel később városi jogú nagyközséggé vált. és 1989 áprilisában a volt tanyaközpont városi rangra emelkedett. A következő előadást Farkas Csaba főlevéltáros Az '50-es évek a mórahalmi politikai perekben címmel tartotta meg. Az 1945-ben felállított népbíróságok testületei három év leforgása alatt teljes egészében homogenizálódtak, és a kommunista párt kiszolgálóivá lettek. A teljesség igénye nélkül az előadó ezekből mutatott be néhányat. Perbe fogták a közigazgatási kirendeltség vezetőjét. Árendás Györgyöt és feleségét koholt vádak alapján (nyilasokkal való szimpatizálás, antiszemitizmus, szegények sanyargatása). A bíróság azonban felmentette, de hivatalából eltávolították. László Mihály nagygazdát is bíróság elé idézték egy 1919-ben elkövetett gyilkosságért, amelyből politikai pert kívántak kreálni. 1947 májusában azonban őt is felmentették, és a népbíróság megállapította, hogy tettét bosszúvágy vezette. A következő év februárjában azonban ugyanezen ügyért másodfokon ötévi fogházbüntetésre ítélték. A helyi plébánost sem kerülte el az igazságszolgáltatás: Rokonai Béla egy. a szószékről elmondott beszédéért egy év börtönbüntetést kapott. Hon'áth Dezső újságíró Eloltott lámpások. A tanyai iskolák megszüntetése c. személyes hangvételű előadásában saját élményei, cikkei segítségével idézte fel e korszakot az egybegyűlteknek. 83
