LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Levéltári napok, konferenciák - Krisch András: A Somogy Megyei Levéltári Napok. • 2001. [LSZ 2001/4. 82-83. p.]
A SOMOGY MEGYEI LEVÉLTÁRI NAPOK 2001. szeptember 19-én 25. alkalommal rendezték meg a Somogyi Levéltári Napokat Kaposváron, amelynek témaköre az Ünnepek és évfordulók volt. Az előadásoknak a Somogy Megyei Művelődési Központ nagyterme adott otthont. A számos érdeklődő előtt dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke nyitotta meg a konferenciát. Beszédében a levéltárosi munka fontosságát és jelentőségét hangsúlyozta. A témakörről szólva az elnök személyes tapasztalata azt mutatja, hogy minél kisebb egy közösség, annál meghittebb annak ünnepe. A konferencia nyitó előadását Gyáni Gábor tartotta, aki a levezető elnöki tisztet is betöltötte. A hallgatóság az ünnepek kialakulásáról, az egyházi ünnepek nemzeti ünneppé való átalakulásáról szerezhetett ismereteket. Az előadó megjegyezte: ma az ünnepek „inflálódása" jellemző (millenniumi év, millecentenáriumi év). Ezt követően az augusztus 20-i ünnepek mondanivalójára, változásaira, és átalakulásaira mutatott rá. Ez a nyárvégi nap volt már egyházi és vallási ünnep, jelképezte a Szent István-i állameszmén keresztül a revízió gondolatát, volt már az új kenyér ünnepe, vagy az alkotmány ünnepe is. Az előadó rámutatott, hogy minden ünnepben benne rejlik a veszély: vissza lehet élni vele. A szünet Gőzsy Zoltán levéltáros nyolcszáz év Somogy megyei ünnepnapjait mutatta be. A középkorban és utána az ünnepek elsősorban egyházi jellegűek voltak. Mindez szigorú munka-, vásártartási és vadászati tilalommal járt. A 13. század végétől a falu védőszentjének napja volt ünnep. Ekkor a jobbágyoknak ajándékkal kellett „kedveskedni" a földesúrnak. A török hódoltság utáni időszakban viszont a régiek helyett új ünnepek jelentek meg. Gálné Jáger Márta előadásában arra kereste a választ, hogy miért pont 1860. február 24-én avatták fel Berzsenyi Dániel síremlékét, ugyanis a dátum nem a költő születésének vagy halálának évfordulója. A niklai síremlékavatáson mégis több ezren vettek részt, még a soproni teológia is képviseltette magát. A válasz: az avatás politikai tiltakozás volt a fennálló önkényuralmi rendszer ellen. Bősze Sándor a több mint száz évvel ezelőtti millenniumi ünnepségekről adott áttekintést. Példát hozott néhány marketingfogásra: plakátokat, képeslapokat, ismertető füzeteket adtak ki; a külföldi sajtó tele volt ünnepi vonatkozású közleményekkel, külföldi újságírókat vonattal az első osztályon utaztattak stb. Megtudhattuk azt is, hogy nem volt zökkenőmentes Somogy megye jelenléte magán a millenniumi kiállításon sem, a pénzügyi tervek és valós lehetőségek nem mindig fedték egymást: Somogy megye erdészeti térképe, amely végül is az eredeti költségvetés háromszorosából készült el. Polgár Tamás előadásában nem egy nemzeti vagy vallási vonatkozású ünnep jelent meg, hanem egy politikai, mégpedig a Horthy Miklós soproni és kaposvári látogatásaihoz kapcsolódó helyi ünnepség. Bár a két városba a kormányzó nem ugyanazzal a céllal látogatott el, a szervezés módszerei hasonlítottak egymásra. Hasonló volt az is, hogy a két vizit legkevésbé sem volt spontán jellegű. A következő előadó Csóti Csaba volt. Előadása nyomán bebizonyosodott, hogy az adott politikai rendszer, vagy korszak mennyire fel tudja használni a már régóta létező ünnepeket saját céljaira. Ez történt a Horthy rendszerben is, mivel mind augusztus 20-a, 82
