LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Mónus Imre: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napok • 2000. [LSZ 2000/3. 72-76. p.]

HÍREK A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI LEVÉLTÁRI NAPOK A Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokra — immár 27. alkalommal — idén Hajdúböszörményben került sor 2000. május 10-12. között. A millennium évében és a millennium jegyében zajlott le a rendezvény a szomszédos országok és szomszédos megyék egyetemi tanárai, levéltárosai, muzeológusai és főmunkatársai részvételével. Támogatója a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Millenniumi Kormánybiztosi Hivatala és a Nemzeti Kulturális Alapprogram volt. A Levéltári Napok védnökségét Balogh István nyugalmazott levéltárigazgató, a történettudományok doktora vállalta, helyszíne pedig a Hajdúkerület egykori székhelye, Hajdúböszörmény volt, ahol 1996-ban már megrendezték a Vármegyék, szabad kerületek című konferenciát. Ennek szerves folytatása volt a most megrendezett Vármegyék, szabad kerületek II. konferencia, amely az idei Levéltári Napok rendezvényei között a legfontosabb helyet foglalta el. A hajdúböszörményi városháza dísztermében Radics Kálmán, a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár igazgatója köszöntötte a nagy létszámú közönséget, méltatta a konferencia témáját, ismertette a megyei honismereti egyesülettel közösen meghirdetett honismereti és helytörténeti pályázat eredményeit, majd átadta a díjakat. A pályázatra 23 pályamű érkezett, jó színvonalú, értékes munkák, amelyek közül első díjat nyert Simonyi Alfonz debreceni pályázó a Tiszántúl vízügyi rendszeréről szóló témával, második díjat Nagy Pál szintén debreceni pályázó, míg a harmadik díjat M. Sipos Endre maglódi pályázó kapta meg. A többiek könyvjutalomban részesültek, és vásárlási utalványt vehettek át. Az első díjat nyert pályamunkát a levéltár az évkönyvében meg fogja jelentemi. Ezt követően a házigazda város nevében Lázár Imre, Hajdúböszörmény polgármestere köszöntötte a tanácskozás részvevőit, hangsúlyozva, hogy a mostani rendezvény szervesen illeszkedik az egykori Hajdúkerület közel kétszázéves történetén alapuló, máig élő helyi hagyományokhoz. A megnyitó beszédet Matolcsi Lajos, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke mondta, méltatva a levéltár jelentőségét a megye településeinek életében, a múlt dokumentumainak megőrzésében. Hangsúlyozta, hogy a levéltárak olyan tárházai a múlt írott emlékeinek, amelyek segítségével hitelesen idézhetjük meg az elmúlt évtizedek, évszázadok történéseit. Az előadások sorát Tringli István, a MTA Történettudományi Intézete tudományos munkatársa nyitotta meg. Vármegye a magyar történelemben az államalapítás és 1526 között címmel. Előadásában kétféle vármegyét különített el egymástól: a királyi vármegyéket, amelyek szervezeti felépítése a 13. Századra alakult ki egységesen és a nemesi vármegyéket, amelyek megszervezése az előbbiek nyomán aló. században történt meg, és amelyek lényegében az akkori keretek között működtek egészen az 1870-es évekig. Elemzése során az előadó II. András király korábban sokat bírált birtokpolitikáját pozitívumként értelmezte. Nyugat-Európában ugyanis már jóval hamarabb sor került a hatalmas királyi birtoktestek szétosztására, ez volt az európai társadalmi fejlődés útja. 72