LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Levéltári napok, konferenciák - Bősze Sándor: A XV. Vas Megyei Levéltári Nap. • 1998. [LSZ 1998/3. 71-73. p.]
A XV. Vas Megyei Levéltári Nap Az 1848/49. évi polgári forradalom és szabadságharc 150. évfordulója tiszteletére szervezett megyei rendezvények sorába illesztették be az idei - immáron tizenötödik - Vas Megyei Levéltári Nap programját. A tanácskozást -amelynek címe „Adatok 1848/49 és utóélete Vas megyei eseményeihez" volt -Pusztai Gyula, a közgyűlés elnöke nyitotta meg. A megye vezetője a másfél évszázaddal ezelőtt történtekről szóló konferencia kapcsán meleg szavakkal emlékezett meg a vasi levéltár magas szintű szakmai munkájáról. Elsőként Csorba László „A százötven év 1848-a" című előadása hangzott el. A budapesti egyetemi oktató egy meglehetősen érdekes, de ugyanakkor mindig is aktuális témáról, a változó értékítéletekről beszélt a konkrét történelmi tények felhasználásával. Kőszeg követe az utolsó rendi országgyűlésen címet adta korreferátumának Söptei Imre, aki a nemesi származású Halassy Nagy Károly legátusi tevékenységéről szólt. A forradalom előtti utolsó diéta - úgy tűnt - döntést hoz a városok szavazati jogáról és a kormányfelügyeletről. Az érintett települések egyébként ezt várták, mert az óhajtott jogok elnyerése esetén beleszólást kaphatnak az ország ügyeibe. A helyi ranglétrán gyorsan haladó Nagy 1839-ben volt először követ. Az előadó a követi utasítás részletes ismertetését követően a képviselő országgyűlési tárgyalásait mutatta be. Nagy Károly működését városa azzal ismerte el, hogy 1848-ban - elsöprő többséggel - polgármesterévé választotta. Tílcsik György előadásában - „A Vas Megyei Képviseleti Bizottmány megalakulása és összetétele 1848-ban" - a tőle megszokott, a kutatási témájához, valamint a kor atmoszférájához illő nagyívű mondatokban ismertette Magyarország polgári államberendezkedésének és a polgári társadalom alapintézményeinek kiépítését célzó törvényjavaslatokat, pontosabban mondva: „A megyei hatóság idieglenes gyakorlatáról" szóló tervezetet. Az előterjesztés a magyar megyerendszert népképviseleti alapra kívánta helyezni. Heves vitát követően fogadta el az országgyűlés a javaslatot. A diéta utáni első vasi megyegyűlés május l-jén jött össze. A Vas Megyei Képviseleti Bizottmány 637 tagja közül a korábban is választójoggal rendelkező közép- és nagybirtokos nemesség, továbbá a szabad királyi városi polgárok jutottak számszerű többségbe. Tilcsik megállapította, hogy „a képviseleti bizottmány második legnépesebb csoportját ... az ingatlantulajdonuk alapján választójogosultak -közöttük a legalább - X U telekkel egykori úrbéres jobbágyok jelentették. A szám szerint harmadik legtöbb személy az értelmiségiek közül került ki, akik ezzel messze-messze felülmúlták az egyes összeírt személyen belül arányukat." 71
