LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Major Zoltán László: Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napok. • 1997. [LSZ 1997/3. 73-75. p.]

A levéltári napok zárórendezvényére május 9-én került sor Hajdúböszörményben a Sillye Gábor Művelődési Központ Közösségi Házban. Az első előadás címe „Hajdúböszörmény a Révai Lexikonban". Előadója Radics Kálmán, a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár igazgatója volt. Elmondta, hogy a régi Révai Lexikon mindössze 61 sor terjedelemben írt Hajdúböszörmény városáról, az új terjedelme 1 ívnyi lesz. A címszótanulmány a település 20. századi történetét öleli fel. Összefoglalja a politikai, gazdasági, kulturális és társadalmi élet jellegzetességeit. Megemlítette, hogy a munkában a népszámlálási, valamint az 1948 előtti és utáni adatsorokat használta. Szólt a város nevezetességeiről, sajtóról, címerről, nevezetesebb személyekről, művészekről, településszerkezetről. Az utolsó előadó Mónus Imre, a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Hajdúböszörményi Fióklevéltárának igazgatója volt. Előadásának címe „A birtokviszonyok változása Hajdúböszörményben a XX. században". Röviden szólt az első világháború után kialakult átalakulásokról, a jelentősebb változásokat azonban az 1945. évi földreformra vezette vissza. Rámutatott a város sajátos birtokszerkezetére, elemezte az 1945-1953. évi tsz-szervezés és tagosítás problémáit. Előadásában foglalkozott a tsz-szervezés 1960-61. évi szakaszával és annak következményeivel is. Végül az 1990. évi fordulat hatását, a kárpótlás, a vagyonnevesítés, a licitálás kérdéseit taglalta. Összességében elmondhatjuk, hogy tartalmas rendezvényeknek lehettünk hallgatói az idei levéltári napokon. Major Zoltán László Dr. Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter 1997. július 1-jei hatállyal pályázat útján dr. Gecsényi Lajost, a Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárának igazgatóját bízta meg öt év időtartamra a Magyar Országos Levéltár főigazgatói teendőinek ellátásával. Gecsényi Lajos 1942-ben született a Pest megyei Tápiósüly községben. Egyetemi tanulmányait 1960-1965 között az ELTE Bölcsészettudományi Karán történelem-(könyvtáros)-levéltáros szakon végezte. Szakdolgozatát a hegyaljai mezővárosok 16. századi fejlődésének kérdéseiről készítette. 1965-1974 között a Párttörténeti Intézet Archívumában volt levéltáros, ahol a két világháború közötti igazságügyi és miniszteriális iratok referenseként, majd a területi pártarchívumok vezető instruktoraként dolgozott. 1974 márciusától 1987 februárjáig az akkori Győr-Moson-Sopron Megye 1. sz. Levéltárának (Győr) igazgatójaként működött. Ezután 1994 júniusáig a Bécsi Magyar Levéltári Kirendeltség vezetését látta el, majd hazatérvén ismét a Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárának igazgatói tisztét töltötte be. 1985 és 1992 között a Levéltári Szemle főszerkesztője, 1984-1986 között minisztériumi szakfelügyelő volt. Huzamos ideje megbízott előadó az ELTE segédtudományok tanszékén. Kandidátusi disszertációját 1994-ben védte meg a koraújkori kereskedelemtörténet témaköréből. 1994-től tagja az MTA Történettudományi Bizottságának, a Magyar Történelmi Társulat igazgatóválasztmányának. Rovatvezetője a Történelmi Szemle szerkesztőségének és alapító tagja a Magyar Levéltárosok Egyesületének, továbbá a Pauler Gyula Díj Kuratóriumának elnöke. Tanulmányai, recenziói számos szakfolyóiratban és önálló tanulmánykötetben jelentek meg. Munkásságának elismeréseként Szabó Ervin Díjban, valamint az Osztrák Köztársaság Becsületrendje ezüst fokozatában részesült. 75