LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Sipos Csaba: Somogyi Levéltári Nap. • 1997. [LSZ 1997/1. 73-75. p.]

nagybirtoknak, az kevésnek bizonyult a jogos igények kielégítéséhez. A ma prolematikájáról, a Nyugattal szembeni fáziskésésünkről szólva a megoldás lehetőségeit is elemezte az előadó. Jobban kellene élnünk az elnyert szabadsággal. A mai magyar agrárgazdaság - mostani súlyos visszaesése ellenére -az elmúlt évtizedekben már megmutatta, mire képes. Napjaink egyik legfontosabb gazdasági (és politikai!) feladata a mezőgazdaság árapályának megállítása. Ezután Király István, az MTA doktora emelkedett szólásra. Előadásának címe: „Paraszti útkeresés a Dunántúlon a XX. század elején." A rendkívül élvezetes, dinamikus előadás elsősorban a parasztság politikai útkeresésével foglalkozott. Király István már előadásának elején hangsúlyozta, hogy a szövetkezeti eszme soha nem hatotta át a magyar parasztságot. Ezt mindig kívülről erőszakolták rá. A történeti áttekintésben érzékletes képet kapott a hallgatóság Várkonyi István, Mezőfi Vilmos, Áchim András tevékenységéről. És különösen Nagyatádi Szabó Istvánról, akinek mozgalma politikailag a legsikeresebb volt. Nagyatádi Szabó István nem a nagybirtokos osztály megsemmisítését, hanem a parasztság polgárosodását tekintette a legfontosabb feladatának. (Meg kell említenünk, hogy mai történészeink közül Király István egyike azoknak, akik a legtöbbet tették egy reális Nagyatádi-kép kialakításáért.) Előadásának végén a „dán csodáról", az 1880-ban alakult szövetkezetekről beszélt, amelyekben Grundwig evangélikus püspök is nagy szerepet játszott. Szántó László főlevéltáros, igazgatóhelyettes „Somogyi összegezés" c. előadása az 1956-os kaposvári agrárvitáról szólt. Az 1956. október 19-én tartott agrárvita teljes jegyzőkönyve az előadó tájékoztatása szerint rövidesen megjelenik az „Agrártörténeti Szemlé"-ben. Mi is volt tulajdonképpen ez a „Somogyi öszegezés"? Márkus István szociológusnak az a tanulmánya, amely a „Csillag" c. folyóirat 1956. évi szeptemberi számában jelent meg, és több somogyi község mezőgazdasági és szövetkezeti helyzetét elemezte. A kaposvári „Vörös Csillag" moziban tartott rendkívül éles hangú, nyolcórás vita a somogyi ötvenhatos események előszelének is tekinthető. A vitában kikristályosodott, hogy az elhibázott kommunista politika gyökeresen vezetett a parasztság tönkretételéhez. Szántó László előadásában részletesen kitért azokra a véleményekre is, amelyek a sztálini modell erőszakolt alkalmazását bírálták, és így lehetetlen helyzetbe hozták a magyar parasztságot. (A pesti küldöttek közül Dobi István természetesen a termelőszövetkezeteket kritikálatlanul pártfogolta, míg Tildy Zoltán aggodalmát fejezte ki a robbanásig feszült politikai helyzet miatt. Es a robbanás pár nap múlva be is következett...) „Az elmaradott agrártérségek helyzete és perspektívái Somogyban" volt a címe Sarudi Csaba kandidátus előadásának. Előadását azzal kezdte, hogy a mai Magyarországon a falu és a mezőgazdaság egyaránt válságban van. Ez az elmúlt 40 év válságának az eredménye. A válság az 1980-as évektől kezdve tetőzött (tetőzik). A fő ok: az eddig soha nem látott jövedelemelvonás a mezőgazdaságtól. Sarudi Csaba számos adattal érzékeltette az agrárolló szélesedését. Ma egyre nehezebb az eredményes falupolitika is a helyi önkormányzatok eladósodása miatt. Az előadó ezután részletesen kifejtette, hogy az 1960-as évektől napjainkig igen jelentős faluaprózódási folyamat ment végbe Somogyban. Minél kisebb volt egy település, annál jelentősebb elköltözést figyelhettünk meg. A mai súlyos helyzetből a kiutat Sarudi Csaba az azonos adottságú térségek összefogásában látja. Az idei levéltári nap utolsó előadását Széles Gyula, az MTA doktora, a PATE egyetemi tanára tartotta „Somogy agrárgazdaságának feszültségpont-74