LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Hegedűs András: Egyháztörténeti konferencia és kiállítás Esztergomban. • 1996. [LSZ 1996/3. 75-77. p.]

összekötő szálakat Szent Viktor pápa ereklyéje nyomán tárta fel, mely ebben az időben került a váci püspökség tulajdonába. A délelőtt zárásaként élénk beszélgetés alakult ki az előadók és a hallgatóság néhány tagja között, melyet egy Szakály Ferenchez intézett kérdés indított el: vajon a törökök csakugyan kíméletesebbek voltak-e a protestáns egyházakhoz, mint a katolikushoz, és ha igen, miért? A konferencia délutáni előadásait Erdő Péter, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának professzora nyitotta „A Szentszék és Magyarország kapcsolatai a konciliarizmus korában" című előadásával, melyben rámutatott, hogy Zsigmond korában Magyarország és a Szentszék kapcsolatai jelentős fordulóponthoz érkeztek. Az uralkodó politikai szembenállása a Szentszékkel a placetum regium különlegesen radikális formájának megjelenését eredményezte. Bár a konstanzi zsinat után Zsigmond és Róma viszonya újra barátságos lett, ez nem vezetett az egyházpolitikában végbement fordulat felülvizsgálatához, és így alapul szolgált a későbbi uralkodói magatartás és egyházpolitikai irányvonal kifejlődéséhez, mely a főkegyúri jog révén évszázadokon át jellemző maradt. Török József, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának professzora a Pálos rend és a Szentszék XIII-XIV. századi kapcsolatait elemezte. Gergely Jenő, az ELTE Bölcsészettudományi Kar Újkori Magyar Történeti Tanszékének vezetője Magyarország és a Szentszék diplomáciai kapcsolatának 1920-1945 közötti történetét áttekintve részletesen kitért a korszak legtöbbet vitatott kérdésére, a főkegyúri jog gyakorlására, továbbá felvázolta ezen időszak legfontosabb eseményeit a diplomáciai kapcsolat felvételétől az Eucharisztikus Kongresszuson át Ángelo Rótta pápai nuncius tevékenységéig. Gergely professzor előadását követő zárszavában dr. Könözsy László polgármester kifejezte reményét, hogy egy év múlva Esztergomban ismét találkozhatnak az egyháztörténeti konferencia előadói és hallgatói. A tervek szerint az elhangzott előadások 1997-ben kötet formájában megjelennek. * * * Látogatói előtt megépülése óta (1882) először tárja ki kapuit az esztergomi prímási palota. Erre a „Szentszék és Magyarország ezeréves kapcsolata" című egyedülálló kiállítás ad alkalmat, amely vatikáni és magyar gyűjtemények Magyarországon együtt eddig még soha nem látott műkincseinek, öltözékeinek, kódexeinek, okleveleinek segítségével igyekszik bemutatni azokat az eleven szálakat, amelyek tíz évszázad óta Magyarországot a Szentszékhez kötik. A Magyar Katolikus Püspöki Kar szervezésében létrejött kiállítás mind a laikusok, mind a szakemberek számára számos érdekességgel szolgál. A dísztermek enteriőrjét megőrizve, a velencei tükrökkel és kristálycsillárokkal ékesített márványteremben, illetve a harmonikusan berendezett, különböző színű szalonok falai között meggyőződhetünk arról, hogy hazánk mit adott az egyetemes egyháznak és mit kapott tőle. Akiállítás anyaga öt tematikai csoportot ölel fel, amelyen belül a rendezők kronológiai sorrendet állítottak fel, így mutatva be, miként kötődött elsősorban a hit által, a Szentatya szolgálatával és a kultúra szálaival Magyarország elválaszthatatlanul Szent Péter székéhez, hogyan lett az egész kereszténység védőbástyája, s miért lelt méltó helyére e kiállítás éppen Esztergomban. Természetesen ezer év történelmét csak a legfőbb csomópontokon keresztül lehet bemutatni, melyek anyaga oly gazdagon illusztrált, hogy a levél-76