LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Csombor Erzsébet: Komáromi Levéltáros Szakmai Nap. • 1995. [LSZ 1995/3. 103-105. p.]

mondható segélyekig elvezetett". Söptei mindezen túl e jótékonysági sorozat jó néhány elemét is kiemelte. Előadása („Egy szombathelyi kereskedő — Stadler Károly — pénzbefektetései a századforduló tájékán") forrásbázisául a Szombathelyi Járásbíróság örökösödési ügyeit használta Mayer László. A Vas megyei levéltáros azonban nem csupán a végrendeletből, a hagyatéki leltárból és a hagyatéki jegyzőkönyvekből feltárható információkról beszélt, hanem magáról a megyei viszonylatban is jelentős vagyonnal bíró szombathelyi zsidó polgárcsaládról is. Stadler Károly tetemes vagyonának legnagyobb hányadát (több mint 400 000 koronát) betétkönyvekbe, zálogjegyekbe, váltókba, részvényekbe és természetesen ingatlanokba fektette, vagyis a korszakban szokásos befektetési módozatok többféle típusát vette igénybe. A szombathelyi levéltáros szerint a kereskedő előnybe részesítette az átlagos hozamú, de biztos haszonnal kecsegtető értékpapírokat. Bódy László kétemberes feladatra vállalkozott, amikor belekezdett a „Jellegzetességek a magyar kereskedelmi bankok és a jegybank tevékenységében a két világháború között" című előadásába. A fővárosból érkezett korreferens az önálló magyar nemzeti bank megalakulásának körülményeit, a világháború utáni inflációt, a stabilizációs törekvéseket és programokat, valamint a kereskedelmi bankok koncentrációjának folyamatát vette számba, majd pedig — mondandóját illusztrálandó — több Vas megyei példával is megismertette a hallgatóságot. A levéltári nap szépszámban kitartó résztvevői e napon vehették kezükbe a Vas megyei levéltári füzetek 7. kötetét és a Vasi Honismereti Közlemények repertóriumát (1974—1994). Bősze Sándor Komáromi Levéltáros Szakmai Nap A magyarországi Komáromban 1995. április 28-án másodszor megrendezett levéltáros szakmai nap a régió magyar és szlovák levéltárosai között 1991 óta formálódó együttműködés eredménye. A kapcsolatfelvétel elsőként a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára, a Megyei Levéltár Tatabányai Fióklevéltára és a Nyitrai Állami Területi Levéltár, valamint a Galántai Járási Levéltár között jött létre. A mai Komárom-Esztergom megye területe, pár községtől eltekintve, az I. világháborút megelőzően két vármegyéhez, Esztergomhoz és Komáromhoz tartozott. (A vármegyék nagyobb része a Duna túlparti részén terült el.) Az első világháború után Komárom vármegye levéltára a Szlovákiához került Komárom városában maradt, majd 1945 után az anyagot átköltöztették Nyitrára. Ma is itt, illetve Vágsellyén található. Esztergom vármegye levéltárát továbbra is Esztergomban őrizték, illetve őrizzük. Itt van a szlovák hely történetírásnak is fontos forrást jelentő Esztergomi Székesfőkáptalan hiteleshelyi levéltára (1225—1872), amelyben Nyitra és Trencsén vármegyék történetére vonatkozó iratok is találhatók. A levéltárosok közötti kapcsolat kezdetben kutatócserékre, az iratanyagban forrásbázist kiegészítő kutatásokra szorítkozott. A kapcsolatok bővülése a Ko-103