LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Szabó Attila: II. Nemzetközi Levéltári Napok a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltárában. • 1995. [LSZ 1995/1. 98-101. p.]

1837-es privilégium elnyeréséig)" címmel. A XVIII. században betelepített Nyír­egyháza még a XX. század elején is evangélikus tót szigetnek számított a régió református települései közt. Az elöljáróság hármas funkciója (közigazgatás, bí­ráskodás, gazdálkodás irányítása) közül a harmadikban teljesedett ki a mező­város autonómiája. A XVIII. század végén a (feladat súlya és sokszínűsége kö­vetkeztében) bírák kezéből egy több tagból álló testület hatáskörébe került a gazdálkodás irányítása. Ebbe a testületbe, mely kezdetben főleg a betelepült vagyonosabb családok tagjaiból állt, később bekerültek helyi nemesek és iparo­sok is. Tisztségüket halálukig viselték. A gazdálkodásirányítás differenciálódá­sával megjelentek a különböző speciális feladatokat irányító és felügyelő tiszt­ségek (borbíró, vásárbíró stb.), amelyekre elsősorban a betelepült tekintélyes családok tagjait választották. Margócsy József nyugalmazott főiskolai főigazgató „Nyíregyházi országgyű­lési képviselők 1848—1939" címmel a város 16 országgyűlési képviselőjének élet­útját, megválasztását mutatta be a 20 választási ciklusban. Az I. világháborúig főleg ellenzékiek (liberálisok, szabadelvűek), a két világháború közt zömmel kormánypártiak soraiból kerültek ki a város képviselői. Érdekes momentum, hogy az evangélikus város tízszer katolikus, hétszer evangélikus, kétszer refor­mátus és egyszer izraelita képviselőt választott. Fazekas Rózsa főiskolai adjunktus „Károlyi György, a gazda" című előadá­sában a XIX. század egyik legjelentősebb arisztokratájának birtokgyarapítását, birtokigazgatását, építkezéseit, magánéleti epizódjait tárta fel. Károlyi György az 1848/49-es szabadságharc után rövid büntetést kapott, kiszabadulása után már nem vett részt aktívan birtokának irányításában. Szabó Géza, a Hungarológiai Intézet igazgatója „A polgárosodás néhány kérdése Nyírbátorban a dualizmus korában" címmel tartott előadást. A jelzett korszakban Nyírbátorban kb. 50—100 polgárnak nevezhető család élt, a lakosok többsége kétlaki (mezőgazdaság és ipar) foglalkozást űzött. Ez a kettősség gon­dolkodásmódjukban is tükröződött, a „tőke nem hatotta át teljesen a város szerkezetét". A város a szomszédos Nyíregyházával, Kisvárdával és Nagyká­rollyal rivalizált, tulajdonképpen Debrecent tekintette mintának. Az I. világhá­ború előtti években erőteljesen növekedett a lakosság, a nagy arányú kivándor­lás ellenére is. A demográfiai változások következtében a törzsökös református lakosság (melynek reprezentánsai képviselték elsősorban a konzervatív érték­szemléletet) aránya a vizsgált korszak végére elvesztette abszolút többségét. A város ökonómiájában a legjellegzetesebb komplex gazdaságot a „BONI" kép­viselte, mely mezőgazdasági termelésével, a termékek feldolgozásával, árusítá­sával, a melléktermékek hasznosításával nagyban hozzájárult a város polgáro­sodásához. Galambos Sándor levéltáros „A kiegyezés ellen (Böszörményi László harca eszményeiért)" című előadásában a Habsburg-ház elleni harc XIX. századi leg­jellegzetesebb alakjának állított emléket. A nagykállói ügyvéd az 1848/49-es szabadságharcban fegyverrel küzdött, majd a szerencsés körülményeknek kö­szönhetően menlevélhez jutott, így a későbbi években folytatta ügyvédi praxi­sát. Az 1861-es fordulat idején kapcsolódott be a politikába: megyei főjegyző, országgyűlési képviselő lett. Az 1867. évi kiegyezés utáni országgyűlés 1848-as alapon álló szélsőbal csoportjának és az országban megalakult demokrata kö­rök vezetőjeként élesen támadta a kormányt. Kossuth Lajos kiegyezés elleni le­velének közlése miatt sajtópert indítottak ellene (az előadó szerint az egyik első koncepciós pert), amely végül halálának közvetlen okozója is lett, mert a bör­tönben halt meg súlyos betegségben 1869-ben. Bukovszky László vágsellyei levéltáros az előadásának „A szlovák—magyar lakosságcsere a nyíregyházi levéltár irataiban" cimet adta. A csehszlovákiai ma-100

Next

/
Thumbnails
Contents