LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Bősze Sándor: A X. Vas Megyei Levéltári Nap, 1993. április 26. • 1993. [LSZ 1993/4. 103-104. p.]

lényegében nem nagy terjedelmű, de történetileg fontos forrásanyag sorsa is megoldódik. A részvevők — utolsó napirend pontként — megállapodtak a kárpótlási központi támogatás II. félévre esedékes 13,998 M Ft felosztásának alapelveiben. Ennek értelmében a levéltárak az év során beadott kárpótlási ügyek száma alapján részesülnek támogatásban. Az értekezlet két közérdekű bejelentéssel zárult. Az egyik a Pest Megyei Levéltárnak a levéltáros postgraduális egyetemi képzés újraindítására irányuló kezdeményezéséről, a másik az önkormányzati levéltárak szövetségalapítási szándékáról számolt be. Sudár Kornélia A X. Vas Megyei Levéltári Nap 1993. április 26. Valószínű, hogy napjaink kedvezőnek egyáltalán nem mondható bűnügyi statisztikája is közrejátszott a vasi levéltár — amúgy mindig is szerencsés — témaválasztásába. Kiss Mária, a Vas Megyei Levéltár nyugalmazott igazgatója elnökletével tevékenykedő ülésszakot Vágó Attila, a megye közgyűlésének alelnöke nyitotta meg. A „Bűntettek és bűnperek a XVI—XX. században" című tudományos rendezvény első előadójaként Spitz János jogbölcseleti aspektusból tekintette át a bűnt és a bűnözést, valamint ezek jövőbeni kihívásait. A szombathelyi előadó a „mit értünk a bűnözés és a bűn fogalmán?" kérdésre kereste a választ, majd pedig a bűnözés új — egyben rendkívül aggasztó — dimenzióit vázolta. A történeti kronológiát követve Bariska István A büntetőbíróság egy különös intézménye a XVI—XVII. századi Vas megyében című előadásában az ún. pártatlan bíróságot mutatta be. A kőszegi fióklevéltár vezetője a négy város, Kőszeg, Szombathely, Rohonc és Csepreg XVI. századra létrejött delegált törvényszékének kialakulását mutatta be. Bariska a korabeli büntetőjog néhány helyi eljárásjogi elemén keresztül is illusztrálta a magyarországi szokásjog és a német tételes jog e különleges találkozását. A feudális állam közigazgatási sajátosságai következtében viszonylag szélesebb tere nyílott a helyi — szokásjogon is alapuló — statútumalkotásnak. Vas megyében egyetlen ilyen — immár 350 éves —, Csempész és Kopács lakói által írásba foglalt községi rendtartás maradt fenn, „A csempeszkopácsi falutörvény 1642" című referátumában Benczik Gyula a minden szempontból értékes forrást ismertette. Á boszorkányperek közel másfél évszázada kedvelt témái az etnográfiai és történeti tanulmányoknak, valamint a forrásközléseknek — kezdte Dominkovits Péter „Két ismeretlen kőszegi boszorkányper a XVIII. század derekától" címet viselő referátumát. A Vas Megyei Levéltárban előkerült két kőszegi quaestio de veneficis sokrétű elemzésével a soproni levéltárnok ismételten rámutatott egy, Schram Ferenc által már régóta hangoztatott tényre, jelesül: az interdiszciplináris kapcsolatokat tekintve a levéltáraknak nemcsak a tárgyi, társadalmi néprajz, hanem a népszokások kutatásában is nagy jelentőségük van. „Ebül szerzett kutyabőrök.. ." avagy okmányhamisítások a XVIII. századi Vas megyében című előadását Kóía Péter néhány kiváló példával illusztrálta. 103