LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Levéltári napok, konferenciák - Bősze Sándor: A számok és a történelem: Vas Megyei Levéltári Nap IX. • 1992. [LSZ 1992/3. 97-98. p.]
látogató „külmegyeiek" néhány történeti-szociológiai jellemzőjéről szólt. Az 1802—1810, illetve az 1844—1848 közti időmetszeteket, a rendkívül töredékes forrásanyagot kihasználva, a diákok társadalmi állása, származási helye, felekezeti megoszlása és iskolák közötti mobilizációja szerint elemezte. A kőszegi levéltáros a numerikus adatokat — a polgárosodás folyamatát figyelve — a társadalmi csoportok és a személyes pályaívek oldaláról is szemügyre vette. Az értelmiségi foglalkozásúak Vas megyében a reformkor végén című még a nyelvezetében is a kor atmoszféráját érzékeltető előadásában Tilcsik György — egy ez idáig meglehetősen elhanyagolt témát választva — arra vállalkozott, hogy új összefüggésekben használjon fel egy elsődleges más funkcióval rendelkező forrást, jelesül az első népképviseleti országgyűlés választói névjegyzékeit, melyek — az összeírás jellegével és céljával, a rendelkezésre álló idő rövidségével, az összeírok gyakorlatlanságával és az érintett választók különféle okokból fakadó távollétével magyarázható pontatlanságokkal is számolva — alkalmasak az értelmiségi foglalkozást űző, az öt censuskategóriába csoportosított személyek statisztikai vizsgálatára. A szombathelyi levéltár igazgatója által vizsgált kilenc választókerületi névjegyzék, — annak ellenére, hogy a tizedik, a szentgotthárdi hiányzik — megfelelőnek bizonyult az egész megyére vonatkoztatható adatok feldolgozására. Az előadó — a számítógépes elemzéseket felhasználva — szólt az értelmiségi foglalkozásúak számáról, lakóhelyéről, szakmai megoszlásáról, e szakmák lokális elhelyezkedéséről. Szabó László őrségi adatok alapján készült A névstatisztika és tanulsága című előadását a magyar névtani kutatások irodalmának áttekintésével kezdte. A Vas Megyei Pedagógiai Intézet igazgatója a nagy tömegben előforduló névanyag statisztikai módszerekkel történő feldolgozásának jogosultságát az adatok sokszínű csoportosításával, s az ezekhez kapcsolható összefüggések bemutatásával — rendkívül élvezetes előadásmódban — bizonyította. Lasics Judit a vármegye számvevőségi hivatalának statisztikai tevékenységét tükröző adatgyűjtések részletes bemutatásával, Statisztikai adatok a Bach-kori Vas megyéről címmel tartott előadást. A földbirtok és az adófizetés összefüggéseinek vizsgálata a századfordulón címmel elkészített korreferátumában Feiszt György a néhány esztendővel korábban, a Soros Alapítvány segítségével elkezdett, s azóta folyamatosan végzett virilista-kutatásaival kapcsolatban mutatta be munkájának új eredményeit. A több megyéből származó virilisjegyzékek számítógépes feldolgozása ugyanis számtalan módszertani problémát hozott felszínre. A szombathelyi levéltár igazgatóhelyettese a metodikai kérdéseket követően a rendelkezésre álló adatbázisban rejlő lehetőséget, ül. ezek felhasználhatóságát ismertette. A Soros Alapítvány támogatásával végzett munkájának eredményeit adta közre Mayer László is. Az adatok az 1956-os forradalom Vas megyei résztvevőiről című előadásában az 1957—1960 közötti büntetőperek és megyei bírósági iratok statisztikailag kifejezhető legfontosabb következtetéseit tárta a hallgatóság elé. A szombathelyi levéltáros kellő alapossággal végrehajtott elemzéssel tekintette át az egyes perekről készült — korabeli — statisztikai adatlapok rovatait. A tíz előadás elhangzását követően azzal a tudattal keltünk fel székünkből, hogy a Vas Megyei Levéltár munkatársainak ismét sikerült színvonalasan megoldaniuk a vállalt feladatot. Bősze Sándor 98