LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Dominkovits Péter: Vas Megyei Levéltári Nap '91. • 1991. [LSZ 1991/4. 101-103. p.]

leni népfelkelés szervezésében. Az előadó részletesen ismertette Kossuth — eddig hazánkban még nem publikált — 1848. jún. 29-én Wimmerhez írott levelét is. A Mária Terézia-féle úrbérrendezés, mint az államhatalom jobbágyságért tett intézkedése, az adózás stabilizálására a jobbágyi szolgáltatásokat szabályozta. Ekkortól vált fő kérdéssé a jobbágyi viszonyok reformja. Az 1790. évi országgyűlés nemzedékét követve a reformkori diéták részeredményei után az utolsó rendi országgyűlés jutott el a kötelező örökváltság törvénybe iktatásáig. De a gyakorlati megvalósítást már a császári, királyi kormányzat vitte végbe; amit még az 1849. júl. 7-i pátenssel készített elő, majd az 1850-es további szabályozásokat az 1853. évi úrbéri pátens és kárpótlási, földteher-mentesítési nyílt parancs kibocsátása követte. Johannn Seedoch az előzményekre is kitérő következetes elemzésében az úrbéri szabályozás végrehajtását vizsgálta Vas megye nyugati részében. Az 1849. évi pátenstől az 1871:LIII., LIV. tc.-ig tartó jogi folyamat a tulajdonviszonyokat átalakította, a gazdaságban a feudális agrárvilágot a feszítő szociális problémák megoldása nélkül kapitalizálta. Antosa Leskovec a körjegyzőségek beosztásában végbement változásokat ismertette, Vas megye szlovén vidékein, a századforduló idejét részletesen is elemezve. A Muravidéken 1861-ig fennállva már a Bach-rendszer is bevezette a körjegyzői hivatalt. A közigazgatás polgári átalakítását hozó dualizmuskori törvények nyomán e szervezet kiépült és megszilárdult. 1894-re, az állami anyakönyvezés bevezetésének idejére, a vizsgált térségben 11 körjegyzőség volt. Ugyanennyi anyakönyvi kerületet is létesítettek, de két székhely nem esett egybe. Az 1904:XXXVI. te. módosította az 1894:XXXIII. tc.-et, a körjegyzőségi központok, nagyközségek anyakönyvezési helyek lettek — így a fenti csekély eltérés megoldódott. Ez az időszak a segédjegyzői állás kialakulásának is a kora volt, és a körjegyzőségek újjászervezését is hozta. így 114 településnek az addigi 11 helyett 15 kerülete lett. E példához hasonlóan az előadó részletesen elemezte az 1871. évi törvény következő évi végrehajtásától 1907-ig a jogi rendelkezések helyi végrehajtását, a körjegyzőségi kerületek településszerkezettől, közlekedési helyzettől, népességtől, gazdasági és egyházi szereptől függő, etnikai viszonyoktól is érintett változásait. Bősze Sándor a társadalom demokratizálódása során létrejövő sajátos autonóm szervezetek, az egyesületek dualizmuskori történetét mutatta be a mai Dél-Burgenland területére koncentrálva, széles körű analógiával. 1867—1918 között — Szombathely kivételével — Vas megyében 656 egyesület létezett. Az alapítások legdinamikusabb időszaka 1906—1914 volt. A vizsgált terület jó egyesületi mutatókkal rendelkezik, dinamizmusa a megyei szintekkel rokon. Az egyesületi típusokat meghatározta a térség természeti, társadalmi, gazdasági helyzete, etnikai viszonyai. Így a mezőgazdasági exportra menő állattenyésztés, takarmánytermesztés területén jellemzőek a népes földműves szakmai egyesületek, az átlagosnál több a zeneegylet, a polgárosult életmód elterjedését mutatják a társasági egyletek. Dominálnak a tűzoltó és hadastyán egyletek, hiányoznak a politikai és munkásegyletek. Á konferencia fényét emelve e napra jelent meg a Vas megyei levéltári füzetek 4. köteteként Fényes Elek: Vas vármegye mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben (1836) című munkája, melyet Mayer László, Benczik Gyula levéltárosok a jeles statisztikus 1836—1840 között megjelent hat kötetes munkája nyomán jegyzetekkel ellátott reprint kiadásban rendeztek sajtó alá. Dominkovits Péter 103