LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Bősze Sándor: Somogyi Levéltári Nap - Kaposvár, 1989. november 17. • 1990. [LSZ 1990/2. 97-101. p.]

mezőgazdaságban a jó munkát a jó begyűjtés jelzi, vagy például: el kell szegényíteni a parasztot, hogy vonzódjon a szövetkezethez." A mezőgazdaság átszervezése során 1 milliónál is többel csökkent a parasztság létszáma. A tsz-szervezés és pár esztendővel később ezek összevonása is érzékenyen sértette a parasztság érdekeit. Az állami beavatkozás, az agrárollót szétnyitó gazdaságpolitika és szövetkezeti demokrácia formálissá tétele is egyre erőteljesebb lett, ami a háztáji tevékenység elleni fellépéssel a gazdatudatot is aláásta. Az előadó statisztikai adatokkal támogatva mutatta be a mezőgazdasági eredmények 1948—56 közötti relatív csökkenését. ,,A marxizmus ideológiáján nyugvó gazdaságpolitika (egyáltalán: az ideológiának alárendelt gazdaságpolitika) nemcsak hogy nem váltotta be az uralkodó párt vezetői által ígért sikereket, hanem kifejezetten katasztrófába sodorta az országot azzal, hogy kiölte az egyéni érdekeket, kezdeményezést, a gazdasági tevékenység alapját, a (vállalkozói) szabadságot, amit legegyértelműbben talán a mezőgazdaság mutat." Érintette Nagy Imre személyének azt a kettősségét, hogy miképp lehetett a földosztó miniszterből „parasztnyúzó" begyűjtési miniszter. Az országban 1950 és 1956 között megtermelt 18 millió tonna kenyérgabona felét érintette a beszolgáltatás. Nagy Imre személyének — erősen kritikus — értékelése után a miniszterelnökségről történt lemondását követő erőszakos tsz-szervezésekről beszélve kiemelte, hogy Somogyban ez igen durván történt. Géger László levéltáros Kísérletek a közigazgatás megújítására az ötvenes évek derekán c. korreferátum bevezetőjében vázolta a tanácsrendszer kialakításának szovjet típusú folyamatát, amely szükségképpen vezetett a helyi önkormányzatok elsorvasztásához. ,,A tanácsok négy alapvető tevékenysége a terménybegyűjtés, a tsz-szervezés, az adóbehajtás és a békekölcsönjegyzés volt.. . A szervezeti fogyatékosságok mellett azonban nyomasztó volt a szakmai hozzá nem értés is — nemcsak az államigazgatási szakkérdésekben, hanem pl. a mezőgazdasági szakkérdésekben is . .." Változás 1953-ban történt, ami ugyan a tanácsok jelentős hatásköri bővülésével járt, de a régi önkormányzatot nem állították vissza. A megváltozott nemzetiségi politika 1945—1956 c. előadásával Bognár Tibor rámutatott arra a tévhitre, mely szerint Magyarországon a nemzetiségi politika oly magaslatokra jutott, hogy már az példaértékűvé vált. Ismeretesek a hazai németséget 1945—1949 között sújtó intézkedések, melyek jogilag 1949-ben megszűntek. Az MDP azonban csak 1955-ben „ismerte fel" a korábban elkövetett súlyos hibákat. Mindennek ellenére 1956 májusáig nem következett be semmi gyakorlati változás. Ekkor „a pártvezetés a helytelen nemzetiségi politikáért való felelősséget az állam nyakába varrta". A Somogy Megyei Levéltár levéltárosa a somogyi viszonyokat a népszámlálások adataival kezdte jellemezni. Eszerint például a kitelepítéseket követően itthon maradt mintegy 10 000 főnyi németségből mindössze 364 személy vallotta magát német anyanyelvűnek. A jogos bizalmatlanság azonban a délszlávok esetében is tetten érhető, gondolva a Kominform 1948-as határozata után kialakult hazai hangulatra. Bognár Tibor összegezésként megállapította, „hogy az ötvenes évek első felében nemzetiségi politikáról — amennyiben ez alatt az államnak a nemzeti kisebbségek helyzetének javítására irányuló pozitív előjelű tudatos tevékenységét értjük — tulajdonképpen nem is beszélhetünk." A korreferátumok sorát Jónás József zárta Gondolatok az ötvenes évek történelemtanításáról c. — lelki és szakmai tusakodást — tartalmazó előadása zárta. A problémakört a gyakorló pedagógus szemszögéből tekintette át. A sok 100