LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Farkas Csaba: Levéltári Napok - Csongrád Megyei Levéltár, 1989. október 11–13. • 1990. [LSZ 1990/1. 102-104. p.]

A szentesi konferencia harmadik előadójaként Barta Gábor, a történettudományok kandidátusa szerepelt. Dolgozatának címe: Szentes város születése. Ebből megtudhattuk, hogy a középkorban Szentes határát tekintve 14 település neve ismert: Ecserpuszta, Szentmihályipuszta, Bökényfalu, Veresegyház, Sápfalu, Sajtfalu, Berekhát (Berekföldje), Uneszeke, Hékéd, Tés, Donáttornya, Tőke, Szentlászló. Ebből 10 megvolt a török kor végéig. Hogyan vált gazdasági központtá Szentes közülük? Mi volt ennek az oka? Az előadó válasza: a kérdést földrajzi motívum döntötte el. A török korban a menekülés lehetősége jobban 'megvolt Szentesen (mocsár), ezért Szentes lett a környék gazdasági központja. A következő napon Szegeden jöttek össze a megye történetének kutatói és az ez iránt érdeklődők. Ezen a konferencián az országos történetírás dominált, ugyanis a manapság igen felkapott, eddig elhanyagolt téma: az 1956-os forradalom, annak okai és lefolyása volt az előadása tárgya. Elsőként Varga László történész tartotta meg „Tények és adatok 1956 megítéléséhez" című beszámolóját. Mondandója főleg az eddig csak külföldön megjelentetett szakirodalom ismertetésére (Méray Tibor: Nagy Imre élete és halála, Aczél Tamás—Mérey Tibor: Tisztító vihar stb.) szorítkozott, de ezek is újdonságként hatottak. A forradalom okai között részletesen foglalkozott a magyar gazdaság válságával, az MDP szektás-dogmatikus erőinek és a reformer erőknek a küzdelmeivel, és a Szovjetunió hol pozitív, hol negatív befolyásolásaival, szereplésével. Megemlítette a forradalom eseményei között az MDP KV keretein belül létrejött ún. Katonai Bizottság — amelynek Mező Imre is tagja volt — tevékenységét és szerepét a november 25-1 Parlament előtti mészárlásban. Beszámolója végén az előadó több kérdésre is válaszolt (pl. hol tartózkodott Kádár János november 1—4. között). A szegedi konferencia második dolgozata a forradalmat megelőző időszak (kb. 1948—53) egy érdekfeszítő momentumát mutatta be „A II. világháború utáni magyar társadalmi mobilitás és népességmozgás" címmel. Belényi Gyula, a JATE oktatója ebben a munkájában többéves, alapos kutatásainak eredményeiről számolhatott be. Előadásának fő kérdése: Honnan, mely társadalmi rétegekből próbálta a hatalom azt a dolgozói bázist biztosítani, amely iparosítási terveinek megvalósításához nélkülözhetetlen volt? A történész válasza: ezen forrás a parasztság (kulákság, középparasztság) és e rétegek városba áramlása csaknem alapjaiban rendítette meg a magyar társadalmat (megmű véletlen földek, városi, főleg budapesti túlnépesedés). A levéltári rendezvénysorozat harmadik napján Hódmezővásárhely adott otthont egy helytörténeti ülésnek, amely a készülő városmonográfda szerzőinek is alkalmat adott kutatásaik ismertetésére. A konferencia első előadója a szombathelyi Tanárképző Főiskola docense, Varsányi Péter volt. Dolgozatának címe: Végjáték, és ami utána következik. A szerző ebben a munkájában 1849 júliusának, augusztusának eseményeit mutatta be, amikor is Hódmezővásárhely és környéke országos események sodrásába került (nemzeti kormány Szegedre költözése, Kossuth többszöri látogatása). A történész részletesen foglalkozott a csak helyi jellegű eseményekkel is, bemutatva a katonai mozgásokat és a város elestét. Szót ejtett az osztrák hatóságok első intézkedéseiről is. A ikövetkező előadó Szabó Ferenc, Békés megyei múzeumigazgató egy olyan 1849—1875. között működő szervezet tevékenységét mutatta be, amely szervezet felállításánál Hódmezővásárhely még Szegedet is megelőzte. Ez a szervezet pedig a tanyai kapitányságok hálózata. Működésének két szakasza volt: 103