LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Vizi Éva: Levéltári Napok - Szabolcs-Szatmár Megyei Levéltár, 1988. október 7–8. • 1989. [LSZ 1989/1. 101-103. p.]

hogy kísérleti jelleggel a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanácsnál is bevezetik a számítógépes iratkezelést. Az eddigi, más megyékben szerzett tapasztalatok szerint az iratvisszakeresésben egyelőre nehézségeket okoz az új módszer. Ami előny viszont előre látható: az iratkezeléssel összefüggő statisztikák gyors elkészítése. Cseh Jánosné, a Megyei Bíróság Irodájának főigazgatója „Az iratkezelés tapasztalatai és problémái a Megyei Bíróságon" címmel tartott előadást. Elmondta, hogy 1981 óta van hatályban az igazságügyi miniszter iratkezelési utasítása. Valamennyi bírósági iratkezelő kötelezően ügyviteli szakvizsgát tesz. Az iktatás lajstromos rendszerben történik. E rendszer nagyon régen kialakult a bíróságokon, előnye, hogy egy azonos tárgyban, ügyben keletkezett irat egy helyre kerül. Hátránya viszont, hogy selejtezés esetén valamennyi iratot ismét kézbe kell venni. Az őrzési idők az ügyek természetéből adódóan általában 20— 25 évben vannak megállapítva, ezért tíz év után a nem alapvető fontosságú iratokban részselejtezést kell végrehajtani. Ez az eljárás az irattárban férőhelyet szabadít fel, de a kétszeri selejtezés jóval több időráfordítást igényel. Az előadásokat követően több kérdés, illetve hozzászólás hangzott el. Sivadó Sándor zárszavában megállapította, hogy ismételten bebizonyosodott: a levéltárosok és az irattárosok közötti emberi és szakmai kapcsolatok nélkülözhetetlen forrásai a kulturált és szakszerű iratkezelésnek, irattározásnak. Vizi Éva CSONGRÁD MEGYEI LEVÉLTÁR 1988. október 12—15. Tizenegyedik alkalommal rendezte meg a Csongrád Megyei Levéltár (a Csongrád Megyei Tanács V. B. Művelődési Osztálya, a Hazafias Népfront Csongrád Megyei Bizottsága, a TIT Csongrád Megyei Szervezete, a Magyar Történelmi Társulat Csongrád Megyei és Szegedi Csoportja, Makó város Tanácsa és Csongrád város Tanácsa közreműködésével) a Levéltári Napok rendezvénysorozatát. Ebben az évben három város, Szeged, Makó és Csongrád adott helyet a meghívott előadóknak és helytörténészeknek, hogy kutatásaiknak legújabb eredményeit bemutassák. A Levéltári Napokat 1988-ban kettős célzattal szervezték meg. Szegeden elsősorban a pedagógusok, történelemtanárok ismereteinek bővítését, továbbképzését szolgálta a rendezvény, míg Makón és Csongrádon a készülő városi monográfiák adtak okot az összejövetelre. Á rendezvénysorozatot 1988. október 12-én Szegeden Rákos Istvánná, a levéltárfenntartó Csongrád Megyei Tanács V. B. Művelődési Osztályának vezetője nyitotta meg. Bevezetőjében utalt arra, hogy két okból is fontosak a Levéltári Napok ülései: egyrészt méltó keretet adnak a történészeknek, helytörténészeknek, levéltárosoknak kutatási eredményeik ismertetésére, másrészt az érdeklődők ilyenkor elsőkézből értesülhetnek a történettudomány, helytörténetírás pillanatnyi helyzetéről, irányairól és megismerhetik a város, a megye múltjának egy-egy érdekesebb eseményét. Külön is említette, hogy ez a három nap a pedagógusokért is van, akiknek az előadások kellő muníciót adhatnak a történelem oktatásához. A szegedi ülés első előadását Juhász Gyula akadémikus, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója tartotta Trianontól a párizsi békeszerződésig címmel. Főleg az 1938—47 közötti időszak eseményeit vizsgálta, s részletesen szólt 103