LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Radics Kálmán: Levéltári Napok - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár, 1988. május 3–6. • 1988. [LSZ 1988/3. 101-102. p.]

tani. Tanulság: hagyományok felrúgásával, erőszakkal, bizalmatlansággal, adminisztratív intézkedések sorozatával nem lehet tartós eredményeket elérni. Az előadásokat vita követte. A legtöbb hozzászóló Kováts Zoltán szuggesztív, a nemzethalál vízióját is felfestő előadásához kapcsolódott. A vita során kikristályosodott az a vélemény, hogy a magyarság féltése jogos. Meg kellene találni azokat az eszközöket, beavatkozási formákat (mint például Franciaországban), amelyek segítségével a népességfogyásunk megállítható lehetne. Végezetül Für Lajos (Eötvös Loránd Tudományegyetem), a délutáni program elnöke foglalta össze a vita tanulságait, s a Szabó István-tanítványok nevében sok sikert kívánt Simonffy Emilnek további történészi munkájához. A konferencia anyagát a Zala Megyei Levéltár megjelenteti Zalai Gyűjtemény sorozatában. Gyimesi Endre Hajdú-Bihar Megyei Levéltár 1988. május 3—6. Május 3-tól 6-ig az idén immár tizenkettedik alkalommal rendezték meg megyénkben a „Levéltári Napok"-at. A sorozat előzménye 1973-tól az évenként kétszer megtartott tudományos délután volt, azzal a célzattal, hogy mind többen megismerjék a levéltári forrásokat, az intézményi tudományos kutatómunkát, s lehetőséget teremtsen a helytörténetírás kérdéseinek megvitatására. A szervezők köre 1975-től bővült, majd a kapcsolatok további kiszélesítését jelentette 1977-ben a tudományos délutánok tapasztalatain alapuló első „Levéltári Napok" programja, amely tükrözte szempontjaival a későbbi célokat is. Nevezetesen a rendezvények levéltári jellegét, az iratanyag és a levéltári munka ismertetését, propagálását, valamint a megyei jelleget, azaz vidéki előadások szervezését. Megfogalmazták, hogy az előadások, kiállítások kapcsolódjanak a honismereti mozgalomhoz és a helytörténetíráshoz. Az 1979-es rendezvények kiemelkedő pontja volt a levéltári kiadványok első öt kötetének értékelése, s szintén a Levéltári Napok keretében került sor 1981-ben a Hajdúböszörményi Fióklevéltár ünnepélyes átadására. A megyei jelleg mellett nagyobb kitekintésre adott lehetőséget más levéltárak (általános és szaklevéltárak) bemutatása, amely szintén sorozatkezdő szándékkal indult. Az idén is levéltári oldalt szentelt a Hajdú-Bihari Napló a „Levéltári Napok" üdvözlésére. Közölték a rendezvény heti programját és négy cikket jelentettek meg. Mervó Zoltánná a levéltár családi iratanyagáról, kutatási lehetőségeiről, illetőleg az országosan készülő új, központi családtörténeti nyilvántartásról írt. Filep Tibor a levéltári forráskiadványok 17. kötetét ajánlotta az olvasók figyelmébe. E kötet közölte Pósalaki János: Debrecen siralmas állapotának megvilágosítása 1685—1696 című írását (Balogh István fordításában s bevezető tanulmányával), amely kortörténeti forrásértékű dokumentum a török alóli felszabadulás időszakából. Módy György rövid előzetest adott a „Levéltári Napok" zárórendezvényén tartott előadásából. 101